Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin Obama több katonát kíván Németországtól című cikkében ismerteti a Washington Berlinnel szembeni elvárásait. Barack Obama a lap értesülése szerint a Bundestag-választásokat követően további csapatok Afganisztánba küldésére fogja felszólítani Berlint. Amerikai diplomaták ezt már jelezték vezető CDU-politikusoknak. A parlament felhatalmazása, mely decemberben lejár, jelenleg 4500 katonában korlátozza a kiküldhető egység létszámát. Franz Josef Jung (CDU) honvédelmi miniszter már tavaly fel kívánta emelni 6000 fősre a kontingens legfelsőbb határát. Amennyiben a Bundestag támogatná az amerikai elvárások teljesítését, az jelentős többlet költséget jelentene a honvédelmi tárcának. A minisztérium számára készített belső jelentésben azonban már most is az Afganisztánban bevetetett csapatok felszerelésének súlyos hiányosságait sorolják. Ideiglenesen használhatatlan több mint 700, a Hindukusnál állomásozó páncélozott jármű. Az alkatrészhiány miatt még a Transall típusú szállítógépeket is kénytelenek „kibelezni”. A helikopterek esetében hiányoznak a pilóták, a titkos információk továbbításához nincs elég számítógép és rádió-adóvevő. De az amerikai hadsereg igencsak rászorul a segítségre. Az Egyesült Államok hadereje az idén augusztusban szenvedte el a legsúlyosabb vérveszteségeit az afganisztáni katonai akció majd nyolc éves története alatt. Amint a CNN a hadseregből kiszivárgott információkra hivatkozva jelentette, legutóbb pénteken veszítette életét egy amerikai katona. Az internetes iCasualties.org honlap adatai szerint Afganisztánban az idén már a koalíciós haderők 301 katonája esett el, héttel több, mint az egész 2008-as esztendőben. Az elmúlt majd nyolc évben a nemzetközi haderő vesztesége 1346 fő, közülük 807-en tartoztak az amerikai hadsereghez.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Konrad Schuller Lengyelország emlékezése a jelen árnyékában című, varsói keltezésű cikkében ismerteti, miként kívánta a lengyel kormány aktuálpolitikai célokra felhasználni a második világháború kirobbanásának évfordulóját. Néhány nappal a világháború szeptember 1-i kirobbanása előtt közölte a Gazeta Wyborcza a lengyel lakosság háborús önképét bemutató közvéleménykutatást. A számok egyértelműek: a lengyelek meggyőződése, hogy ők gyakorolták a világháború kimenetelére a legnagyobb befolyást a németek és az oroszok után – mindenesetre nagyobbat, mint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia. S mindenekelőtt, a lengyelek nemzetként szenvedték a legtöbbet, többet mint a zsidók.
Ez a „Lengyelország-központúság”, amint Piotr Kwiatkowski szociológus nevezi, egészen a közelmúltig úgy tűnt, szeptember 1-én egy újabb győzelmét ünnepelheti. Donald Tusk miniszterelnök mindent elkövetett azért, hogy Gdanskot az emlékezés világközpontjává tegye. Barack Obamatól Angela Merkelen és Nicolas Sarkozyn keresztül egészen Vlagyimir Putyinig mindenkinek el kellett jönnie – ez volt az elgondolás. Ezzel nemcsak Lengyelország háborús szerepét és áldozatait kívánta méltatni, hanem az ország új politikai helyzetét: kibékült egykori ellenségeivel, Oroszországgal és Németországgal, körbe véve szövetségeseivel és védelmezve Amerika által. Minden másként történt. A színdarab szereplői közül egyedül egy kész eljátszani a neki szánt szerepet, Angela Merkel. A francia elnök és a brit miniszterelnök helyettesítteti magát, Oroszországgal heves propagandaháború dúl, s az Egyesült Államok, minden lengyel biztonságpolitikus álma, egy Oroszországtól fenyegetett világ védelmezője, egyáltalán nem jelezte, jelen lesz-e egy kormány tag a rendezvényen. Mint egy lengyel diplomata keserűen megjegyezte, ez olyan mint hetven éve: az ellenségek szívesen jönnek, a barátok viszont kimentik magukat.
origo.hu
Pedig Magyarral foglalkozni KELL!
