Svájc bocsánatot kér Kadhafi fiának letartóztatásáért

A Neue Zürcher Zeitung beszámol a svájci kormányfő tripoli Canossa-járásáról. A Die Welt ismerteti a Bundeswehr problémáiról készített elemzést.

2009. 08. 22. 9:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Neue Zürcher Zeitung (Nzz.ch)

A konzervatív svájci napilap Nincs bocsánatkérés a svájci jogrend miatt című cikkében ismerteti Bern és Tripoli vitájának legfrissebb fejleményeit. A Svájc és Líbia közötti diplomáciai válság Bern Kadhafi egyik fiával szembeni „igazolhatatlan” és „szükségtelen” eljárása miatti bocsánatkérésével véget ért. Hans-Rudolf Merz kormányfő csütörtökön egy ilyen tartalmú megállapodást írt alá Tripoliban. Mindkét letartóztatott svájci állampolgár a következő napokban hazautazhat. A megállapodás „ára” Svájc számára nem volt éppen csekély. A szövetségi pénzügyminisztériumban (EFD) – Merz a tárca élén áll – nyilvánosságra hozott megállapodásban Svájc arra vállalt kötelezettséget, hogy Kadhafi Hannibal nevű fiának letartóztatását hivatalosan „igazolhatatlannak” és „szükségtelennek” nyilvánítják, és bocsánatot kérnek a genfi hatóságok eljárásáért. Ezentúl független döntőbíróságot alakítanak Londonban, mely kivizsgálja a líbiai diktátor fia és felesége letartóztatásának körülményeit. Amennyiben a bíróság arra a következtetésre jutna, hogy az eljárás jogtalan volt, akkor Svájcnak intézkednie kell a felelősökkel szemben. A szövetségi államnak biztosítania kell, hogy nem történik hasonló eset Líbiával és líbiai állampolgárokkal szemben. Líbiának és különösen a líbiai népnek szerette volna kifejezni bocsánatkérését a genfi rendőrség fellépése miatt – nyilatkozta Merz Tripoliban. A kormányfő a svájci televízió 10 perccel 10 előtt című hírműsorának kijelentette: a nyilatkozat célja az volt, hogy a személyforgalmat fenntartsák a két ország között, s ismét megnyissák a líbiai piacot. „Ennek ára az volt, hogy kifejezzük sajnálkozásunkat az aránytalan letartóztatás miatt” – nyilatkozta Merz. Egyáltalán nem kért bocsánatot a svájci jogrend, csak azokért a körülményekért, melyek közepette Kadhafit letartóztatták. „Ott tényleg kemény dolgok történtek” – magyarázta a kormányfő. Al-Mahmudi líbiai kormányfő a bocsánatkérést bátor tettnek nevezte, és a probléma megoldása irányába tett első lépésnek tekinti. „Az irritáció és a megkönnyebbülés között ingadozom” – nyilatkozta Dick Marty, a felsőház külügyi bizottságának elnöke. Szerinte Svájcot megalázták, ugyanakkor megkönnyebbült a két svájci „túsz” kiszabadulása miatt.

Genf kanton rendőrsége 2008 júniusában a bíróság utasítására letartóztatta Hannibal Kadhafit és feleségét, akiket két szolgájuk állítólagos bántalmazásáért őrizetbe vettek. Két nap után a párt 500 000 frank óvadékért szabadon bocsátották, majd szeptember elején megszüntették ellenük az eljárást. A feljelentést tevők korábban visszavonták a vádat. Líbia a letartóztatásra egy sor megtorlásnak szánt lépéssel válaszolt.

Die Welt (Welt.de)

A konzervatív német napilapban Michael Wolffsohn A Bundeswehr az alsóbb osztályok hadereje című cikkében ismerteti a szövetségi véderő müncheni egyetemi oktatójának véleményét. A Bundeswehr állományának 35 százaléka az új tartományokból érkezik, pedig a lakosságon belüli arányuk alig 20 százalék. Ez a tény alátámasztja azt a tételt, miszerint a Bundeswehr úton van afelé, hogy az alsó társadalmi osztályok hadereje legyen: munkalehetőség hiányában és nem igazán a belső meggyőződés okán szolgál a keletnémetek vagy a munkát kereső nyugatnémetek számára mint elindulási és felemelkedési csatorna. Ez ugyan legitim, de szociológiai értelemben ellentmond annak, amit igazi „néphadsereg”-szellemnek neveznek, s így egyre inkább részhadsereggé zsugorodik. Érdemes megjegyezni, hogy a katonai pályának inkább hivatásnak kell lennie, mint egyszerű foglalkozásnak, éppen azért, mert életveszélyes. A szerző cáfolja azt az állítást, miszerint a Bundeswehrnek lenne stratégiája a külföldi bevetéseken, példa Afganisztán: Peter Struck (SPD) volt honvédelmi miniszter 2002 decemberében bejelentette, hogy Németország biztonságát a Hindukusnál fogják megvédeni. Néhány nappal ezelőtt megismételte ezt a feltételezését. Afganisztánban időközben a biztonsági helyzet sokkal rosszabb, mint valaha, s a Bundeswehr mindenekelőtt azzal foglalkozik, hogy önmagát megvédje. Ha katonáink a Hindukusnál lőnek, akkor azt kockáztatják, hogy vizsgálatot indít ellenük a potsdami államügyészség. Újabban a Bundeswehr legalább az ügyvédi költségeket vállalja. Struck vezetése alatt katonáink elsősorban azzal voltak elfoglalva, hogy kutakat fúrjanak, vagy magukat beássák. Miként az oderai árvíznél, a Bundeswehr mint Németország legjobb katasztrófavédelmi szervezete ténykedett. A Bundeswehr a tálibok számára megszálló és ellenség, akik most már olyan erősnek érzik magukat, hogy megtámadják a szervezetet. A Bundeswehr sokéves jelenléte sem a biztonság, sem a politikai keretfeltételek vagy az ópiumterjesztés elleni harc terén nem javított a helyzeten. A tálibok és az al-Kaida a támaszpontjaikat egyre inkább áthelyezték Pakisztánba.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.