Die Presse
A napilap Bírálat Temelin miatt című cikkében tudósít Jan Fischer cseh miniszterelnök bécsi látogatásáról. Werner Faymann (SPÖ) Jan Fischer miniszterelnök bécsi munkalátogatása alkalmával bírálta a temelini cseh atomerőmű továbbépítését. „Az energiapolitika az a téma, ami évek óta leginkább elválaszt bennünket” – nyilatkozta Faymann, aki hétfői sajtótájékoztatóján megerősítette Ausztria határozott atomenergia-ellenes álláspontját. Faymann világossá tette a cseh miniszterelnöknek, hogy „számunkra a vízenergia és a megújuló energia az elsődleges, ezentúl támogatjuk a Nabucco gázvezetéket”. Az energiapolitikai nézeteltéréseket megerősítette a cseh miniszterelnök is. Mindkét kormányfő hangsúlyozta, a felmerülő problémákról és az esetleges biztonsági kérdőjelekről továbbra is tárgyalni kívánnak.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Michael Ludwig Történelemkép terhes kérdőjelek nélkül című moszkvai keltezésű cikkében elemzi Oroszország múltképét a Molotov–Ribbentrop-paktum évfordulóján. Az EBESZ képviselői augusztus 23-át, a Hitler–Sztálin-paktum évfordulóját javasolták a nemzetiszocializmus és a sztálinizmus áldozatai emléknapjának. Az oroszoknak viszont megtiltották, hogy egyenlőségjelet tegyenek a nemzetiszocializmus és a bolsevizmus közé: a moszkvai külügy új határozatot követelt, melyben méltatták volna a Szovjetunió hozzájárulását a nemzetiszocializmus feletti győzelemben. Mintha a javaslat célja az lett volna, hogy kisebbítse az orosz áldozatokat és nem annak a kérdésnek a felvetése, miként lehetett a két diktátor a háború első két évében szövetséges. S e szövetség következtében Sztálin – Hitler árnyékában – újabb területeket és országokat kebelezett be a szovjet birodalomba. Moszkva továbbra is kitart amellett, hogy nem hagy különbséget tenni a diktátor és bűnös rezsimje, valamint az országában élő emberek között, s a sztálinizmus bírálatát azonnal Oroszországot támadó kritikaként értékeli. A Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradékának tagadása fontos része volt a Szovjetunió önképének. A békeszerető állam mítoszát csak akkor adták fel, amikor már más levéltárakban végzett kutatások alapján az fenntarthatatlan volt. 1989 decemberében a népi küldöttek kongresszusa ugyanis a paktumot és titkos záradékát jogellenesnek és kezdettől fogva érvénytelennek nyilvánította. Az önkép, miszerint a Szovjetunió Németország „szószegő támadásának” ártatlan áldozata lenne, mindenképpen megrendült. Erre az alapra lehetett volna kapcsolatokat építeni a Sztálin által megszállt szomszédokkal, erre vonatkozó kísérletek léteztek Jelcin idejében. Ma Moszkvában Kelet-Közép-Európa szovjetizálása ismét a helyes politikának számít, legalábbis a legfrissebb, hivatalos támogatással készült történelemkönyv szerint. Leonyid Brezsnyev pártfőtitkársága alatt alakult ki a „Győzelem szentté avatása”. Az állam minden rendelkezésre álló eszközt bevetett, hogy a kellemetlen kérdőjelek nélküli történelem képet megformálja és bebetonozza. Sztálinnak a győzelemben elért érdemeit ismét előtérbe állították. A generalisszimusz hadvezéri képességeinek bírálata és a Hitlerrel kapcsolatos együttműködésének emlegetése kezdettől fogva az árulás gyanúját vonta maga után. Hogy egészen biztosra menjenek, e koncepció alapján még a háborús emlékiratokat is átírták.
origo.hu
Hadházy Ákos: Magyar Péter fél egy választási vereségtől
