Neue Zürcher Zeitung
A konzervatív zürichi napilap A svájci politika egyre inkább polarizálódik című cikkében ismerteti a rasszizmus és intoleranciaellenes európai bizottság (ECRI) Svájcról készített felemás kicsengésű jelentését. Az ECRI kedden ismertetett negyedik jelentésében dicsérte a 2008-ban életbe léptetett, külföldiek helyzetét szabályozó törvényt. A bizottság örömének adott hangot, hogy a törvény megköveteli a hivatalos szervektől, hogy támogassák a bevándorlók integrációját és esélyegyenlőségét. Ennek ellenére számos területen az ECRI hiányosságokat vél felfedezni a rasszizmus elleni küzdelemben. Hiányolják például, hogy a büntető törvénykönyv nem fedi le még mindig az összes rasszista motivációjú tettet. Az ECRI mint már két korábbi jelentésében, most is bírálta a svájci honosítási szabályokat, nevezetesen a kérdésről szóló népszavazást. Felfogásuk szerint ha népszavazás dönt a honosításról, az magában hordja a diszkrimináció és az önkény lehetőségét, ezért a legjobb lenne ennek megszüntetése.
Der Tagesspiegel
A konzervatív berlini napilapban Antje Sirleschtov Csak semmi kísérlet! Vagy mégis? című cikkében elemzi a CDU-ban erősödő kampányvitákat. A kampányt folytató kereszténydemokraták helyzetét alig másfél héttel a választások előtt egy zenekarhoz lehet hasonlítani. Egy olyan zenekarhoz, ahol a zenészek hosszú ideig abban bíztak, hogy a közönség tapsait majd az elsőhegedűs játéka biztosítani fogja. S most meg kell állapítaniuk, hogy a virtuóz az első döntő fontosságú hangot nem igazán találta el. Mindez némi nyugtalanságot váltott ki „a zenekari árokban”, ami felveti a kérdést, miként tudnák megakadályozni az egész előadás bukását. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy Angela Merkel vasárnapi fellépése nem tudott meggyőző érveket szolgáltatni a CDU és a CSU kampánysegítőinek, hogy saját táborukat mozgósítsák és a bizonytalankodók egy részét is a maguk oldalára állítsák. A kancellárnak nem sikerült szuverén módon a fellépés és képtelen volt a CDU elnöke meggyőző tartalmi érvekkel pontokat szerezni. Ezért megnőtt a párton belül a hangulatváltozástól és a 2005-ös eseményektől való félelem, amikor már egy biztosnak hitt győzelem veszett el az utolsó pillanatban. Amennyiben a következő napokra tekint a megfigyelő, akkor már látható a CDU/CSU enyhe iránymódosítása, amely röviden több tartalmi üzenetként, illetve nagyobb erőfeszítésként lenne összefoglalható. A következő vitaműsorban, ahol egy vezető kereszténydemokrata politikus – Christian Wulff CDU-alelnök – fogja helyettesíteni a kancellárt, már előre bejelentették: kiemelten kíván a gazdaság és a munkaerőpiac kérdéseivel foglalkozni. A kulisszák mögötti idegességről tanúskodik Wolfgang Bosbach CDU-frakcióvezető-helyettes, aki óvott attól, hogy alig 12 nappal a választások előtt a saját irányon és a kampánystratégián barkácsoljanak. Ez ugyanis a választókban csak a bizonytalanság érzetét kelti. Mivel minden kereszténydemokrata politikusnak tisztában kell lennie azzal, hogy szoros verseny következik, ezért nem ülhetnek ölbe tett kézzel, s nem vitatkozhatnak a taktikáról. Merkel kedden ismét a viták feletti elnöki képet sugározta magáról. Történelmi Németország-túráján, a „Rheingold Express”-en – az első kancellár kampányvonatán – emlékeztetett Konrad Adenauer 60 évvel ezelőtti hivatalba lépésére. Sőt még az ő korábbi kampányjelszavát a „Csak semmi kísérlet”-et is használta, ezzel népszerűsítette az FDP-vel alakítandó koalíciót.
Visítva, röhögve vesznek búcsút David Pressman amerikai nagykövet-aktivistától a mémgyártók