– Egy erős, nagyon intenzív korban élünk – fogalmazott Lánczi Tamás a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet Harc a nemzeti szuverenitásért elnevezésű konferenciáján. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint a nemzeti szuverenitás támadás alatt áll, és ebben a helyzetben számos állam érezte szükségesnek a nemzeti szuverenitás megerősítését, ahogy Magyarország is tette.
Nem sokat változott a birodalmi gőg az utóbbi pár száz évben
– rögzítette.
Szerinte hiába szeretnék eltüntetni a magyarokat, nem fog nekik menni, mivel a magyarok a végzetük. Jelezte, hogy sokféle eszközzel próbálták Magyarország szuverenitását szétmorzsolni, mint a migráció, a koronavírus-járvány, legújabban pedig az ukránpárti propagandával.
Mindezzel a nemzetállamokat tervezik szétzúzni
– tette hozzá.
Lánczi szerint a térdre kényszerült országok előbb vagy utóbb bemenekülnek a birodalmak vélt oltalma alá. Ugyanakkor meglátása, hogy mint a migráció esetében, ebben is csak egyszer lehet hibázni.
Aki nem veszi fel a harcot, és hagyja szabadon garázdálkodni a birodalom hálózatát, arra minden rá fog égni
– húzta alá.
Mint mondta, Magyarországon a külföldi hálózat emberei nem tudnak elbújni, ezért bosszút kiáltottak a magyarok ellen. Kiemelte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a brüsszeli barátaival a Brüsszelből pénzelt újságírókkal és politikusokkal végezteti el a piszkos munkát, amivel egy olyan politikai erőnek ágyaznak meg, ami feltétel nélkül hajtaná végre az ukázokat.
Mi, magyarok 1100 éve nem egy múlandó birodalomhoz, hanem Európához és a kereszténységhez csatlakoztunk. Senkinek sincs joga, hogy megkérdőjelezze a hovatartozásunkat
– fogalmazott Lánczi.
Jelezte, hogy az elmúlt egy év munkájának köszönhetően látható, hogy mekkora a birodalmat kiszolgáló hazai hálózat. Újra itt van Korányi Dávid, a DatAdat, az Európai Bizottság és a Soros-hálózat is egyre közvetlenebbül, egyre több pénzt mozgósítva dolgozik Magyarország ellen.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megalakulása óta a külföldi propaganda kifejtése már nem kockázatmentes. A nyilvánosság előtt kell viselnie a hazaárulás terhét, aki erre adja a fejét
– mondta.
Mint jelezte, a USAID beszántása sem akadályozza a szervezetek munkáját a nyomásgyakorlás folytatásában. Szinte az összes nagy európai és amerikai magánalapítvány és vagyonkezelő működik.
Az erőnket megsokszorozza a tudat, hogy minden birodalom temetésén ott voltunk
– tette hozzá Lánczi.
Az alaptörvény az első védvonal
– Ha visszatekintünk az időben, akkor világosabban láthatjuk, hogy a szuverenitási küzdelem nem egy új keletű dolog – erről már Tuzson Bence beszélt a konferencián. Az igazságügyi miniszter elmondta, hogy a nagyobb országok nyomása mindig is érezhető volt a kisebb országokon, ennek megfelelően ez a küzdelem folyamatosan zajlott. Felidézte, hogy egy ideig úgy tűnt, ezalól az Európai Unió jelent majd kivételt, ahol például az egységes döntéshozatalnak is köszönhetően nem veszélyeztetik a nagyobb országok a kisebbek szuverenitását.
De a világban ugyanúgy vannak erős államok, és vannak mögöttük az államiságon túlmutató szervezetek, amelyek nyomást akarnak kifejteni. Ez a nyomás az EU-ban is megjelent.
A kialakult kényes egyensúly kezd felborulni, és az eszközök, amik azt szolgálták, hogy megvédjék a kisebb országokat, egyre kevésbé működnek
– tette hozzá.
Kiemelte, hogy egyre szélesebb hatáskörrel rendelkeznek az uniós intézmények, mint az Európai Bizottság is. A tárcavezető jelezte, hogy a védelem első vonalát az alaptörvény jelenti. Az alkotmány is kimondja, hogy Magyarország nem mond le a hatásköreiről, hanem azokat közösen gyakorolja az EU-val.
Az abszolút korlátot a nemzeti alkotmányok jelentik
– rögzítette.
Tuzson Bence leszögezte, hogy az uniós vezetők a hatáskörök szélesítésével az EU szétverésének az irányába indulnak el. Az ukrajnai háborúról elmondta, hogy egy ilyen háborúból Magyarország csak vesztesen kerülhet ki. Ráadásul egyre nyíltabban érkeznek a támadások, hogy addig hazánk ne kapjon uniós forrásokat, amíg Magyarország nem változtatja meg a véleményét az ukrajnai háborúról.
Egy veszélyes időszakban, amikor számos nemzetközi kihívás éri az európai gazdaságot és biztonságát, különösképpen fontos, hogy az országok szuverenitását ne gyengítsék, mert akkor egyes országok úgy érezhetik, hogy számukra tehertétel az unió. Ezért az EU-nak érdeke az országok szuverenitásának a védelme
– mondta az igazságügyi miniszter.
A szuverenitás eszköze a gazdasági semlegesség
– Magyarországnál számunkra nincs fontosabb ország – mondta Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára. Mint jelezte, a szuverén magyar külpolitikáról nemcsak beszélnek, hanem mindent eszközt felhasználnak.
A legnagyobb csatákat azért vívjuk, hogy ne vegyék el a döntési jogot tőlünk és ne akarják a döntéseket mások meghozni helyettünk
– tette hozzá.
A szuverenitás megőrzésének az egyik eszközeként említette a magyar vállalatok erősítését, támogatását is, továbbá meggyőződésük, hogy tovább kell haladni a gazdasági semlegesség útján.
A magyar külpolitikának három célja van: a béke, a nemzeti szuverenitás megőrzése és gazdasági semlegesség kiterjesztése
– ismertette az államtitkár.
Borítókép: Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke (Fotó: Mirkó István)
