NDR (Ndr.de)
Az északnémet közszolgálati csatorna A szövetségi legfelsőbb bíróság megerősítette a Volkswagen-botrányban meghozott ítéletet című cikkében foglalkozik az egykor nagyhatalmú szakszervezeti vezető bukásával. Klaus Volkertnek, a Volkswagen üzemi tanácsa egykori vezetőjének börtönbe kell vonulnia. A lipcsei szövetségi legfelsőbb bíróság (BGH) csütörtökön lényegében megerősítette a braunschweigi tartományi bíróság ítéletét, melyben Volkertet felbujtóként és társtettesként elkövetett hűtlen kezelés miatt két év kilenc hónapnyi letöltendő börtönbüntetésre ítélte. A braunschweigi bíróság ítélete ellen Volkert és az államügyész is fellebbezett. A BGH alaptalannak ítélte a fellebbezést. Klaus-Joachim Gebauer, a VW egykori személyzeti menedzsere egy év próbaidőre felfüggesztett büntetését is megerősítette a BGH. A volt üzemi tanácsi vezető egykori alkalmazójától majd kétmillió eurót kapott a fizetésén felül. A VW-botrány: a cégköltségen rendezett kéjutazások, a kenőpénz és az extra juttatások 2005-ben kerültek napvilágra. Johann Schwenn, Volkert ügyvédje a döntést „egyszerre győzelemnek és vereségnek” nevezte. „Ügyfelem fellebbezése nem volt eredményes, de az államügyészség fellebbezése sem” – magyarázta Schwenn. A vád hűtlenségért és nem csak felbujtásért kívánta még szigorúbban elítéltetni. Schwenn eközben arra hívta fel az ötödik büntetőtanács figyelmét, hogy Volkert állandóan teljesítette üzemi tanácsi kötelezettségeit. „Ez is egy kis eredmény.” A BGH adatai alapján Volkert 1994-ben felszólította az akkori személyzeti vezetőt, hogy jelentősen emelje meg a jövedelmét. Teljesítette ezt a követelést. A VW Volkertnek a következő években 1,95 millió eurónyi bónuszkifizetést adott. Ezentúl számos magánutazását és bordélylátogatásai költségeit is átvállalta az autógyár, miként brazil szeretőjének eltartását is.
Die Presse (DiePresse.com)
A konzervatív bécsi napilapban Oliver Pink A Habsburgok beadványa a szakértő szerint „esélytelen” című cikkében elemzi azt a különös jogvitát, szabad-e diszkriminálni a volt uralkodóházak tagjait. Heinz Mayer, a bécsi egyetem jogi karának dékánja, az alkotmányjog professzora „esélytelennek” tartja a kezdeményezést. Az alkotmányos szabályozás olyan egyértelmű, hogy az alkotmánybírák nem tehetnek mást, mint hogy a beadványt elutasítják. Rudolf Vouk ügyvéd Ulrich Habsburg-Lothringen megbízásából jogszabályi felülvizsgálatot kezdeményezett a szövetségi elnökválasztást szabályozó törvény kapcsán. A törvény ugyanis megtiltja, hogy volt uralkodócsaládok tagjai az elnökválasztáson jelöltessék magukat. A beadványban a törvényi hely megváltoztatását kéri, többek között az alkotmányban biztosított törvény előtti egyenlőség alapelvére, a szabad és demokratikus választásokra, az indoklási és szakszerűségi kötelezettség elvének megsértésére hivatkozva. Heinz Mayer véleménye szerint ezek a jogok csak korlátozottan érvényesek a Habsburgokra, mert a szövetségi alkotmány egyik meghatározó eleme a köztársasági alapelv. S ezt fontosabbnak kell értékelni, mint például az előbb említett törvény előtti egyenlőség alapelvét. Az alkotmányozó atyák minden eszközzel meg kívánták akadályozni a Monarchia visszatérését. Ezért az alkotmányba belefoglalták, hogy az uralkodóházak tagjainak megvonják a köztársaságielnök-választásnál a passzív választójogát. E jogszabályi hely módosítása ugyanakkor politikai úton megvalósítható. Itt azonban tisztázni kell azt a részletet, hogy az alkotmánymódosításhoz elegendő-e a kétharmados többség, vagy szükség van-e a Habsburg-ellenes szabályozás megszüntetéséhez egy népszavazásra is. Ulrich Habsburg-Lothringen a menyével, Gabriele Habsburg-Lothringennel közösen készíttette a beadványt. Vouk szerint az ügy az ő esetében még felháborítóbb, hiszen – leánykori nevén Gabriele Wetschnig – pusztán a házassága miatt került kizárásra a választásokon történő részvétel lehetőségéből. A tiltás azonban nem csak a Habsburgokat érinti. „A Wittelsbachok és Hohenzollernek, Karadordevicek és Obrenovicok, Liechtensteinek és Stuartok, még maguk az Asanti-királyok – ghánai törzs – sem indulhatnának, akkor sem, ha osztrák állampolgársággal rendelkeznének” – nyilatkozta Vouk.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
