Zsigmond Károly egész élete bizonyíték arra, hogy küzdelmes munkával a nehéz sorból érkezett cigányember is lehet próféta a saját hazájában. Még nem hallgattak a második világégés gyilkos fegyverei, amikor 1944 decemberében a bába a sóssziki cigánytelepen világra segítette Zsigmond Károlyt. A folytatás sem volt fáklyás menet. A fiú nyolcéves korában a szülők elváltak, így szeretett apai nagyanyja, Hízó Zsuzsanna vette a szárnyai alá. „Drága nagymamám egy analfabéta asszony volt, de ahol csak tudott, kímélt, s rendkívül büszke volt arra, hogy falom a könyveket. Így már egész fiatalon esténként ponyvákat olvastam fel a telepen a romáknak, akik akkor tisztelték az írástudó embert. A telepen se víz, se villany, sok helyen padlós szoba sem volt. Járdát kóróízikből raktunk, hogy kijussunk a kövesútra” – idézte fel az 1968–1974 között közbenjárásával felszámolt telep életét Zsigmond Károly.
Az ifjú a helyi Petőfi téeszben kezdett dolgozni. Tudásszomját is csillapította, így 1971-ben a békéscsabai Sebes György Közgazdasági Technikumban érettségizett, s ekkor már munkáltatója, a 41. számú Autóközlekedési Vállalat – ahol kalauzként dolgozott – Budapestre, tisztképzőbe, majd felsőfokú autóforgalmi technikumba küldte. Két évvel később már vezénylőtiszt, utána állomásfőnök-helyettes. A Volán TEFU-hoz 1978-ban került, ahol megyei, majd fő-menetirányító, illetve üzemegység-igazgatóhelyettes. Tíz évvel később hazatért szeretett szülőfalujába. A Dobozi Költségvetési Üzemhez igazolt, munkavédelmi előadóként. Nyugdíjba is az önkormányzattól vonult 2004-ben.
A romák problémái iránti elkötelezettségét mi sem igazolja hívebben, mint hogy megalakulása, 1994 óta vezeti a Dobozi Cigány Kisebbségi Önkormányzatot. Emellett tizenegy évig a Békés Megyei Cigánylakosok Egyesülete munkáját is elnökként irányította. Nyolc éven keresztül, 2003-ig pedig az Országos Cigány Önkormányzat tagja volt, s a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöki tisztéből fakadó feladatainak is eleget tett.
(beol.hu)

Több embert dolgoztatott és tartott fogva egy testvérpár nógrádban