Tőkés sajtóértekezletén arra az intézkedésre reagált, amelynek keretében Emil Boc miniszterelnök a hét végén leváltotta az említett intézmények éléről a kommunizmus bűneinek feltárásával foglalkozó két szakembert, akiket még a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányzása idején neveztek ki. Boc lépését sokan pártpolitikai indíttatásúnak tekintik.
A leváltásról szóló határozat a hivatalos közlönyben még csak most jelent meg, ezzel érvénybe lépett a miniszterelnöki hivatal fennhatósága alá tartozó két intézmény összevonásáról szóló tavaly novemberi kormányhatározat. Akkor a Boc-kabinet a válság miatti megtakarításokkal indokolta az intézkedést, de Oprea egy ideig megőrizhette tisztségét az egyesített új intézmény élén annak ellenére, hogy a liberális párt tagja. Mostantól azonban az intézet ügyvezető elnökévé Ioan Stanomir alkotmányjogászt, tudományos tanácsának vezetőjévé pedig Vladimir Tismaneanu politológust nevezte ki a miniszterelnök, mindketten a Boc vezetése alatt álló Demokrata-Liberális Párthoz (PD-L) és Traian Basescu államfőhöz közel álló szakemberek.
Marius Oprea leváltása már a „levegőben volt”, a várható intézkedés ellen már több civil szervezet is tiltakozott. Így tett Herta Müller Nobel-díjas írónő, Tőkés László is felemelte már korábban szavát, s az ellenzők között volt Emil Constantinescu volt államfő is. A Jurnalul National hétfői számában emlékeztetett: Crin Antonescu, a PNL elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Oprea és Zamfirescu valóban szakember módjára végezte dolgát, vagyis az általuk vezetett intézmények élén semmiféle „politikai partizánkodással” nem foglalkoztak, nem vettek részt kampányban, tisztségüket nem használták fel a liberális párt érdekeinek szolgálatára.
A bukaresti Új Magyar Szó és az erdélyi Krónika egyaránt idézi Marius Opreát, aki hangsúlyozta: a kormányfő már korábban megváltoztatta az intézet jogköreit, így annak a továbbiakban nem áll jogában a kommunizmus idején meggyilkolt személyek holtteste után kutatni. A történész úgy véli, egyeseket zavart, hogy korábban az intézmény munkatársai olyan – a diktatúra idején elkövetett — bűncselekményeket tártak fel, amelyek sorra az ügyészségre kerültek, és kivizsgálásuk folyamatban van. A Krónika hétfői vezércikkében megállapítja: az ellenérdekeltek még ma is sokan vannak, és jelentős politikai befolyással rendelkeznek. „Ezért a civil társadalomra jókora felelősség hárul annak megakadályozására, hogy az intézet ne váljon érdemi munkára képtelen kirakatintézménnyé. A küzdelem a múlt feltárásáért folytatódik, a frontvonal túloldalán ugyanazok állnak, akik húsz éve” – olvasható a lapban.
(MTI)

Ezt gondolják a magyarok az új pápáról – videó