Lajcák kihasználná az alapszerződés lehetőségeit

Miroslav Lajcák szerint a szlovák-magyar kapcsolatokban felmerülő problémák megoldásához jobban ki kellene használni azokat a lehetőségeket, amelyeket a két ország közti politikai alapszerződésben rögzítettek.

A pozsonyi diplomácia vezetője szerint a szlovák-magyar kapcsolatok problémáiról sokan beszélnek, és sokféle „legjobb megoldást” javasolnak. „Kevésbé hallatszik azonban azoknak a hangja, akik arra szólítanak fel, hogy térjünk vissza az alapokhoz, és elsősorban azokat a kétoldalú eszközöket használjuk ki, amelyeket az alapszerződés biztosít” – jelentette ki Lajcák csütörtökön Pozsonyban a szlovák külügyminisztérium évfordulós konferenciáján. A miniszter megjegyezte: az alapszerződés alapján 12 szlovák-magyar vegyes bizottság alakult, s nem jó, ha közülük csak egy-kettő működésére összpontosul figyelem. Lajcák szerint az alapszerződés mechanizmusai beváltak, mert kényes kérdésekben hozzásegítették a feleket szakértői szintre csökkenteni a feszültségeket.

Az alapszerződés célja – szögezte le Lajcák –, hogy komplex módon elősegítse a szlovák-magyar államközi kapcsolatok és együttműködés fejlesztését. A miniszter – felszólalása után újságíróknak nyilatkozva – úgy vélte: nagy hiba, ha Szlovákia és Magyarország kapcsolata csak a kisebbségi kérdésre korlátozódik. Meggyőződése, hogy a két országot több dolog köti össze, mint amennyi elválasztja. „A szlovák-magyar kapcsolatok a maguk egészében akkor nyugszanak meg, ha eljutunk a kölcsönös megértésig, s ha elfogadjuk a másik felet partnernek” – szögezte le Lajcák. Ehhez szerinte szükség van a múltból örökölt előítéletek lerombolására, valamint a rendszeres politikai párbeszédre minden szinten. „Tarthatatlan, hogy csak azután mutassunk érdeklődést a párbeszéd iránt, ha a (budapesti) szlovák nagykövetség előtt zászló ég vagy Molotov-koktélok röpködnek” – jegyezte meg a magyar fél címére intézve szavait Lajcák.

Hozzátette: a két ország politikusainak akkor is találkozniuk kellene, amikor a legfelsőbb vezetőket beiktatják hivatalukba. Szerinte erre már a közeljövőben alkalom nyílhat, hiszen Szlovákiában és Magyarországon is a választások után új kormány alakul. A magyar-szlovák államközi alapszerződést másfél évtizede, 1995. március 19-én írta alá Párizsban a két ország akkori kormányfője, Horn Gyula és Vladimír Meciar. A dokumentumban kölcsönösen elismerik és sérthetetlennek nyilvánítják az országhatárokat, hitet tesznek a békés együttélés és együttműködés mellett, de rögzítik benne a konfliktuskezelő mechanizmusokat (vegyes bizottságok), illetve azt is, hogy a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbség jogait kölcsönösen garantálják, a velük kapcsolatos problémákat nem tekintik kizárólagos belügynek, s még az Európa Tanács 1201-es ajánlásának több cikkelyét is beemelték a dokumentumba.

Az alapszerződés ötévente felülvizsgálható és kölcsönös egyetértéssel módosítható. Erre azonban eddig még nem került sor. A tárcaközi vegyes bizottságok közül több kiválóan működik, rendszeres munkát végez, más bizottságok munkája azonban – főleg a nemzeti szempontból legérzékenyebb kérdéseket érintők munkája – formálisnak tekinthető.

(mti)