Lehel kürtjét őrzik Jászberényben? + Képek

A jászberényi Jász Múzeumban őrzik Lehel kürtjét, amely egyben a jász identitás egyik legfontosabb szimbóluma is. Arra azonban semmilyen bizonyíték nincs, hogy a ma látható, elefántagyarból készült csorba kürt valóban azonos lenne Lehel magyar vezér legendás jelvényével. „Magyar ereklyék és jelképek” sorozatunk hetedik részében ennek történetét járjuk körül.

Lehel kürtje a legenda szerint nemcsak harcra hívó hangszer volt, hanem halálos fegyver is. Egyik legszebb mondánk kötődik hozzá, amelynek legismertebb változata Kálti Márk Képes krónikájából maradt ránk:

„955-ben, I. Ottó uralkodása alatt történt, hogy a magyarok Németországot erősen feldúlták, de amikor Augsburg városához értek, ott erős ellenállásra találtak. A város melletti Lech-mezőn vívott véres csatában a németek a magyarokat megszorították, egy részüket kegyetlenül legyilkolták, másokat pedig fogságba vetettek. Azon a helyen foglyok lettek Lehel és Bulcsú kiváló kapitányok és a császár elé vezették őket. Mikor a császár kérdezte, miért olyan kegyetlenek a keresztények iránt, azt mondták: »Mi a legfőbb Isten bosszúja vagyunk, tőle küldve ostorul hozzátok. Ti akkor fogtok el bennünket és öltök meg, amikor mi megszűnünk titeket üldözni.« A császár azt mondta nekik: »Válasszatok magatoknak halált, amilyent akartok!« Lehel így felelt: »Hozzátok ide kürtömet, amelybe előbb belefúvok, aztán felelek neked.« Odavitték a kürtöt, és a császárhoz közeledve, mikor nekikészült a kürtfúvásnak, erősen homlokon vágta a császárt, kit egy csapással megölt, s azt mondta neki: »Előttem fogsz menni és szolgálni nekem a másvilágon.« Mert az a hite a szittyáknak, hogy akiket életökben megöltek, azok szolgálni tartoznak nekik a másvilágon. Haladéktalanul lefogták őket, és Regensburgban bitófán megfojtották.”


A monda háttere az augsburgi csatára utal. Köztudott, hogy a magyarok a 10. században előszeretettel kalandoztak elsősorban a nyugati országokba, ahonnan mindig hatalmas zsákmánnyal tértek vissza. Ekkor született az a mondás is, hogy „a magyarok nyilaitól ments meg, Uram minket!” A nyugati országok azonban egy alkalommal összefogtak, s amikor 955-ben a magyarok Augsburg városát szemelték ki, első alkalommal csatát vesztettek. A magyar vezérek zömét megölték, néhányukat – Lehel, Bulcsú, Taksony és Súr vezéreket – azonban elfogták, s I. Ottó német–római császár elé vitték. Tulajdonképpen az augsburgi esemény zárta le a kalandozások időszakát.

A mondában említett kürttel hozták később kapcsolatba a jászok által féltve őrzött, elefántagyarból készült csorba kürtöt. Arra, hogy mikor s milyen módon került a Jászságba, semmilyen írásos bizonyíték nem maradt ránk. Történetkutatók szerint feltehetőleg Kijevben készült, egy olyan műhelyben, ahol a bizánci stílusjegyeket nagyon jól ismerték.

Képek: Wikipédia