Pekingnek komolyan kell vennie Amerika aggodalmát

Pekingnek komolyan kell vennie Amerika aggodalmát a kínai valuta árfolyama miatt, de a kétoldalú vitáknak nem szabad akadályozniuk az együttműködést olyan globális kérdésekben, mint például az éghajlatváltozás és Irán nukleáris programja – jelentette ki Jon Huntsman, az Egyesült Államok pekingi nagykövete csütörtökön a pekingi Csinghua egyetem diákjai előtt.

Huntsman ismertette azokat a véleményeket, amelyek szerint az amerikai munkanélküliség súlyosbodása az alulértékelt jüannal hozható összefüggésbe. Azt is mondta, hogy Kína téved, ha azt hiszi, hogy ez csak amerikai panasz, mivel az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap is osztja Washington aggodalmát. Szavaiból az derült ki, hogy a soron következő kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokon az amerikai fél keményen fog ragaszkodni a jüan felértékeléséhez, s maga nagyobb rugalmasságot vár Pekingtől ezen a területen. Az amerikai nagykövet arról is beszélt, hogy a nézetkülönbségek nem megakadályozhatják a két ország együttműködését a munkahelyteremtésben, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és annak meggátlásában, hogy Irán képessé váljon nukleáris fegyver elállítására. „A Közel-Keleten tapasztalható feszültség hatással van a nemzetközi olajárra, s ez épp ellentétes hatással lehet Kína fejlődési stratégiájára” – jegyezte meg Huntsman.

A kínai külügyi szóvivő csütörtökön a jüan árfolyamát érintő – a „manipulációt” büntetéssel fenyegető – amerikai szenátorok követelését, illetve magát az eljárást a protekcionizmus rossz példájának minősítette, amely „akadályozza a világgazdaság helyreállását”. A követelés „igazságtalan és káros” – húzta alá Csin Kang (Qin Gang), hozzátéve: a kérdés „nyugodt és racionális megközelítésére” van szükség. Peking az elmúlt napokban maga is szakértők sorával igyekszik bizonyítani, hogy valutája nem alulértékelt és azt, hogy egy radikális felértékelés komoly károkat okozna a nemzetgazdaságnak, s nem volna egyértelműen jó a világgazdaságnak sem.

A kínai sajtóban megszólaltatott külföldi szakértők ugyancsak nem tartják gyógyírnak a jüan felértékelését. Vannak, akik arra is felhívják a figyelmet, hogy az erősebb jüan sok esetben az amerikai termékeket is drágábbá tenné, amiért tehát az amerikai fogyasztóknak, vagy azoknak, akikhez azok tovább kerülnek, többet kell fizetniük. Idézik Liam Halligan brit közgazdászt is, aki a Daily Telegraph-ban kijelenti, hogy az Egyesült Államok is rendelkezik a maga „valuta-manipulációs történelmével”, mi több – szerinte – az alacsony értéken tartott dollárral külföldi adósságainak értékét csökkentve, hosszú ideje az emberiség történetének legnagyobb valuta manipulációját követi el. Serge Abou az EU nagykövete szerdai pekingi tájékoztatóján úgy foglalt állást, hogy a témában kerülni kellene a konfrontációt, mert egy „nagyon bonyolult kérdésről” van szó. Abou nem tartja jónak a politikusok nyilvánosság előtt zajló támadásait, sokkal inkább hisz a színfalak mögötti szakértői megbeszélések erejében.

Úgy véli, hogy a Pekinggel szembeni nyílt színi nyomásgyakorlással csak késleltetik a cél elérését. Az iráni kérdésben Kína csütörtökön újra csak a diplomáciai megoldást szorgalmazta. Csin Kang szóvivő sajtóértekezletén ismét megerősítette, hogy „a diplomáciai úton elért békés megoldás a legjobb út és a legmegfelelőbb valamennyi félnek”. Mint mondta, Kína szoros kapcsolatot tart fenn az érintettekkel és törekszik a békés tárgyalások elősegítésére. Ho Ja-fej (He Yafei) Kína genfi ENSZ-nagykövete szerdán azt mondta, hogy országa folyamatos kapcsolatban van Iránnal és figyelmeztette – a kérdés rendezésének első lépéseként – a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlásainak elfogadására. „Természetesen nem szeretnénk egy atomfegyver előállítására képes Iránt látni” – hangoztatta Ho újságírók előtt, leszögezve, hogy Kína elkötelezett az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló rendszer megerősítése és védelme mellett.

(MTI)