Több földgázt akar kinyerni a Mol

Már korábban kipróbált és alkalmazott technológiák segítségével növeli a földgázkihozatalt a Mol, amivel az a célja, hogy lassítsa a belföldi kitermelés évek óta tartó csökkenését – nyilatkozta Holoda Attila, a Mol belföldi kutatás-termelési igazgatója.

Jelenleg a Mol Magyarországon évente mintegy 2,5 milliárd köbméter földgázt termel ki és 650 ezer tonna kőolajat bányászik. A belföldi földgázfelhasználás évente eléri a 12-15 milliárd köbmétert, a finomítók nyerskőolaj-felhasználása pedig évi 7-8 millió tonna.

A kihozatalnövelő eljárásokkal elérhető, 2008-ban beazonosított többletkészlet olajegyenértéken 20 és 40 millió hordó között van, melynek döntő hányada földgáz. Ez meghaladja a Mol jelenlegi magyarországi bizonyított és valószínű készleteinek a 10 százalékát.

A már „letermelt”, úgynevezett „érett korú” szénhidrogén mezőkön van lehetőség a tároló rétegben maradó szénhidrogén kitermelésére, de ehhez valamilyen fejlett technológiát szükséges alkalmazni, ami lehet például vízbesajtolás, szén-dioxid-besajtolás, baktériumos kezelés, földalatti elégetés, stb. A MOL már több mint 40 éve foglalkozik ezeknek a módszereknek a kidolgozásával és alkalmazásával, mely lehetővé tette, hogy a világban elismert szénhidrogén-termelőnek számít, a kihozatalnövelő és egyúttal költséghatékony technológiák alkalmazásában. A kőolaj jelenlegi árát figyelembe véve az ilyen megoldások már gazdaságosnak bizonyulhatnak, igaz, megtérülésük a zöldmezős beruházáshoz képest átlagosan három-öt évvel hosszabb, és műszakilag kockázatosabbak.

Az úgynevezett másodlagos, valamint harmadlagos kitermelés iránt nagy az érdeklődés – mondta Holoda Attila. Hozzáfűzte: a külföldi cégeket elsősorban az alkalmazott technológiában szerzett tapasztalatok érdeklik.

Az olajcég Magyarországon 130-135 termelő szénhidrogénmezővel rendelkezik, de többségük túl van a „zeniten”, azaz az elsődleges kitermelést már befejezték rajtuk. A Mol 2008-ban felülvizsgálta a kihozatalnövelés további lehetőségeit, és eszerint a technikailag szóba jöhető 34 mező közül 24 esetében még van lehetőség a gazdaságos kitermelésre.

A mezőket a társaság a többletkihozatal szempontjából csoportosította: a gyorsan indítható, nagy elérési potenciált jelentő, a nagyobb lehetőséget mutató és a 100 dollár feletti olajárnál gazdaságos kitermelést biztosító mezőkre. Ezeket a projekteket azonban nem feltétlenül egyedül, hanem partnerek bevonásával szeretnék megvalósítani. A Mol a hazai területeken ragaszkodik az operátori szerep megtartásához, tehát a műszaki és gazdasági irányítást nem engedi ki a kezéből.

Természetesen a Mol, mint a legnagyobb kutató cég is Magyarországon, a meglévő mellett új mezők után is kutat. A mezőfejlesztésekre, illetve a belföldi kutatásokra az idén 92,4 millió dollárt költ. A társaság az idén tovább folytatja a nem hagyományos szénhidrogén-kutatásokat a Derecskei-medencében.

A kutatás-termelési igazgató megjegyezte, hogy mivel Magyarország területén sok szén-dioxid tartalmú földgázmező található, ezért a Mol a kihozatalnövelő eljárások alkalmazásához kapcsolódóan is, megtanult bánni ezzel az igen agresszív és korrozív gázzal. Ezt a tudást hasznosítja többek között abban az európai uniós projektben is, amely az Északi-tenger térségében a szén-dioxid befogását és végleges elhelyezését szolgálja. A Mol ugyanakkor részt vesz abban a hazai konzorciumban is, ami a tervezett mátrai erőmű új 400 megawatt kapacitású lignitblokk-beruházása kapcsán a szén-dioxid elhelyezésének lehetőségét vizsgálja.

(MTI)