Változások elsejétől: megszűnik a kiskönyv

Április 1-jétől a kincstárnokok csak a közfeladatok zavartalan ellátásához nélkülözhetetlen kötelezettségvállalásokról hozhatnak döntést – jelentette be Szollár Domokos kormányszóvivő a kabinet szerdai ülését követő sajtótájékoztatón az április 1-jei változásokról szólva. Közölte: a Bajnai-kormány folyamatosan dolgozik, vélhetően május közepéig tart üléseket.

Szollár Domokos aláhúzta: április 1-jétől lép hatályba a döntési moratórium második fontos, a pénzügyi kötelezettségvállalásokról szóló eleme; ennek értelmében a kincstárnokok a következő kormány minisztereinek kinevezéséig csak a közfeladatok zavartalan ellátásához nélkülözhetetlen kötelezettségvállalásokhoz járulhatnak hozzá.

A szóvivő kiemelte: csütörtöktől a 10 millió forintnál nagyobb értékű állami vagyon átruházásáról, illetve hasznosításáról nem hozhatnak döntést a központi államigazgatáshoz tartozó szervezetek; ettől csak akkor lehet eltérni, ha a döntéshez a kormány is hozzájárul, ezt pedig a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozzák.

Az áprilisi változások közül a kormányszóvivő kiemelte még azt is, hogy csütörtöktől megváltoznak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai. Mint mondta: az alkalmi munkavállalói könyvet egy úgynevezett egyszerűsített munkaszerződés váltja fel, az 5 napot meg nem haladó alkalmi munka esetében pedig a munkaszerződést nem kell írásba foglalni, elegendő szóban megkötni, illetve a foglalkoztatást elektronikusan jelenteni az APEH felé.

A bejelentést egyes esetekben, mint például a háztartási munka, illetve a növénytermesztési idénymunka esetén, telefonon keresztül is meg lehet tenni – emelte ki Szollár Domokos.

A növénytermesztési idénymunkára még kedvezőbb szabályok vonatkoznak április 1-jétől: ezekben az esetekben a munkaszerződést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama – 5 nap helyett – a 30 napot meghaladja – fejtette ki a kormányszóvivő. Kitért arra is, hogy április 1-jétől lehet visszaigényelni a 2010. január 1. és február 18. között elvégzett eredetiségvizsgálat díját a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól.

A tájékoztatón kiosztott dokumentum szerint április 1-jétől további változások lépnek életbe. Ezek között szerepel két további, a döntési moratóriumot érintő lépés. A következő kormány minisztereinek kinevezéséig az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) bíráló bizottságai nem tehetnek javaslatot projekt támogatására; illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretén belül az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrás terhére kötelezettségvállalás nem történhet. Mint két esetben kivételt jelentenek a moratórium hatályba lépése előtt beadott pályázatok.

Április 1-jétől él az egészségügyi bírság intézménye; eszerint azokban az esetekben, ha szabálysértési vagy más közigazgatási bírság nem szabható ki, az ÁNTSZ közigazgatási bírságot szab ki. Erre a törvényben meghatározott közegészségügyi-járványügyi előírások súlyos vagy ismételt megsértése esetén, valamint az egészségügyi szolgáltatók jogszabálysértő magatartásával (így például ha a szolgáltató a beteg-beutalási rendtől szakmailag indokolatlanul tér el) összefüggésben van lehetősége.

A bírság kiszabható természetes személyekkel és cégekkel szemben is, összege 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet.

Csütörtöktől a közbeszerzési értékhatárt meghaladó magánberuházások esetében is alkalmazni kell a fedezetkezelő intézményét, amely garantálja, hogy a beruházáshoz szükséges fedezet az építkezés megkezdésekor rendelkezésre áll, ellenőrzi, hogy e biztosíték valóban az adott beruházáshoz kerül felhasználásra, egyben biztosítja az alvállalkozók szerződésszerű kifizetését.

Április 1-jétől informátori díjat kaphatnak azok, akik kartellezés esetében nélkülözhetetlen bizonyítékot szolgáltatnak a Gazdasági Versenyhivatalnak; az informátori díjat az ügy lezárulta után a versenytanács állapítja meg a kartellezésért kiszabott bírság 1 százalékában, de legfeljebb 50 millió forintban.

E határidőtől a közélet tisztasága elleni bűncselekmények elkövetőinek szigorúbb és a szabadságvesztésen kívüli eszközöket is igénybe vevő szankcionálása érdekében több ponton is módosul a Büntető Törvénykönyv: többek között kiegészíti a foglalkozástól eltiltás általános részi szabályait. a foglalkozástól eltiltás esetköreit kibővíti egy harmadik csoporttal, amely szerint foglalkozásától el kell tiltani azt, aki a közélet tisztasága elleni bűncselekményt foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.

A módosítás ezek mellett felemeli a vesztegetés egyes tényállásainak büntetési tételeit, illetve új tényállást állapít meg vesztegetés nemzetközi kapcsolatban feljelentésének elmulasztása elnevezéssel.

Április 1-jétől a Vám és Pénzügyőrség ellenőrzi a fémtelepeket, az illegális telepeket pedig felszámolják.

Ekkortól lép életbe az a szabály is, amely szerint a gépjármű károsodása esetén a biztosító köteles előzetes kalkulációt készíteni az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről; erről a károsultat tájékoztatnia kell.

A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg ezentúl, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak is megfelel.

(MTI)