A dühös szavaknak súlyos tettek lehetnek a következményei

Az FBI igazgatója szerint a „hazai szélsőségesek, főként a magányos farkasok már legalább akkora fenyegetést jelentenek, mint az al-Kaida és szövetségesei” – írja a The Times. Az Egyesült Királyság „leereszkedő nagytestvérként” viselkedik Afrikával – mondta a The Guardiannek Graça Machel, Nelson Mandela harmadik felesége. A fekete kontinens vezető politikusasszonya szerint Nagy-Britannia jobban tenné, ha egyszerűen csendben maradna.

The Times (timesonline.co.uk)

Tizenöt év telt el a robbantás óta, mely megrázta Oklahomát, és 168 halálos áldozatával egészen a szeptember 11-i terrortámadásig a legsúlyosabb, amerikai földön elkövetett merényletnek számított. Az elkövető egy Timothy McVeigh nevű férfi volt – amerikai állampolgár, hazai szélsőséges.

Most, 2010-ben az FBI úgy véli, ismét megnőtt a terrorveszély: az otthoni terroristák legalább olyan veszélyesek, mint az al-Kaida – írja a Times. Robert Mueller, az FBI igazgatója a szerv 8,3 milliárd dolláros költségvetését jóváhagyó bizottság előtt beszélt arról, a „hazai szélsőségesek, főként a magányos farkasok már legalább akkora fenyegetést jelentenek, mint az al-Kaida és szövetségesei”.

A titkosszolgálat egyik szóvivője a Times kérésére elmondta, Mueller főként a jobboldali radikálisokra és a hozzájuk köthető államellenes milíciákra célzott, ugyanakkor hozzátette, az amerikai iszlamisták jelenléte sem elhanyagolható tényező.

Valóban, az egészségügyi törvénycsomag elfogadtatása óta megszaporodtak a fenyegető jelek. Múlt hónapban a Hutaree-nak nevezett kilenc fős keresztény milícia tagjait fogták el, az FBI pedig demokrata szenátorokat halálosan fenyegető levelek szerzőire csapott le több városban is. „Mindenkinek joga van kinyilvánítani a véleményét a kormányzat tevékenységével kapcsolatban, ezek az emberek azonban átléptek egy bizonyos vonalat: az erőszakos fenyegetés tényét nem kezeljük könnyedén” – mondta a hivatal szóvivője, Bill Carter.

Nem csupán az FBI érzi komolynak a hazai terroristák fenyegetését: Bill Clinton exelnök is arról beszélt, az ország közhangulata igencsak hasonló az 1995-ös robbantás előttihez. Clinton arra is felhívta a figyelmet, a kormányzat szélsőséges démonizálása ugyan hatásos fegyver, vigyázni kell vele azonban, mivel a dühös szavaknak súlyos tettek lehetnek a következményei.

The Guardian (guardian.co.uk)

Az Egyesült Királyság „leereszkedő nagytestvérként” viselkedik Afrikával – mondta a Guardiannek Graça Machel, Nelson Mandela harmadik felesége. A fekete kontinens vezető politikusasszonya szerint Nagy-Britannia jobban tenné, ha egyszerűen csendben maradna.

A szigetország, az EU és az Egyesült Államok hasonló intézkedéseit követve befagyasztotta Robert Mugabe zimbabwei elnök és holdudvara vagyonát, ráadásul utazási korlátozásokat vezetett be ellenük. Dél-Afrika a megszorító intézkedések felfüggesztését kérte az Egyesült Királyságtól, mondván, az országon jelenleg megosztozik Mugabe Zanu-PF nevű pártja és a Demokratikus Változásért Mozgalom (MDC), a szankciók pedig nem segítenek a helyzet rendezésében.

David Milliband brit külügyminiszter azonban úgy nyilatkozott, országa az alapján dönt, amit az „MDC közöl vele az ország belső ügyeiről”. A nyilatkozat azonban csak békétlenséget szított: Mugabe pártja azóta is arról beszél, az MDC a britek bábja, ráadásul ők felelősek a megszorításokért is. „Fogalmazhatok némileg provokatívan? Azt hiszem, itt az ideje, hogy Nagy-Britannia elgondolkodjon volt gyarmataihoz fűződő viszonyáról” – mondta Machel. „Elismerte függetlenségüket, ez pedig azt jelenti, hogy ideje lenne megszabadulni a leereszkedő nagytestvér szerepétől is. Ha egy nemzet független, nem várja, hogy a nagytestvér megsegítse. Valódi partneri viszonyt vár”.

Machel szerint a zimbabwei helyzet remekül példázza, hogy a britek „birodalmi gondolkodása” lehetetlenné teszi az afrikai helyzet megértését. „Nagy-Britannia minél többet hangoskodik, annál rosszabb lesz a helyzet. Nem azt mondom, hogy Zimbabwével minden rendben, hogy jobb, ha nem törődünk vele – egyszerűen másfajta párbeszédet várok. Bármi történik az országban, a britek egyből hangoskodni kezdenek. Nem tudnak csöndben maradni? Néha az segít a legtöbbet”.