Apránként tudjuk csak törleszteni adósságainkat

A háztartási devizahitelek állománya csak lassan csökken, emiatt a pénzügyi rendszer sérülékenysége csak fokozatosan mérséklődik, a háztartások hitelállományán belül a devizakölcsönök részaránya jelenleg 70 százalék körül mozog – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi, pénzügyi stabilitásról készített jelentésében.

A jelentés összeállítói szerint a fennálló devizahitel-állomány az átlagosan 13-14 év hátralévő futamidővel rendelkező jelzáloghitelek magas aránya miatt csak igen lassú ütemben épülhet le.

„Amennyiben a továbbiakban egyáltalán nem kerülne sor új devizahitelek kihelyezésére, úgy közelítő becsléseink alapján a fennálló devizahitel-állomány 2011 végéig mintegy 13 százalékkal csökkenne, majd a rövidebb lejáratú hitellel rendelkező ügyletek kifutása miatt az állománycsökkenés lassulna” – vélik a jegybanki szakértők.

A devizahitel-állomány leépítése ugyanakkor ezen devizakölcsönök forintalapú hitelekre való átváltásával is megvalósítható lenne. Ehhez az új forintalapú hitel havi törlesztő összegének alacsonyabbnak kellene lennie a korábbi, devizaalapú törlesztésnél, vagy a megszűnő árfolyamkockázat miatt csak kismértékben lehetne magasabb. A jelentés alapján a forintra történő átváltás a jelenlegi, már kedvezőbb kamatkondíciójú forinthitelekkel számolva a törlesztőrészlet 20-25 százalékos növekedését okozná, ami nyilvánvalóan nem ösztönzi a háztartásokat a kölcsönök átváltására.

Az alacsonyabb kamatfelár miatt a banki érdekeltség is csekély – a devizahiteleknél 5-6 százalék, miközben az új, kedvezőbb kamatozású forintalapú hiteléknél jellemzően 3,5-4,5 százalék a felár –, így érdemi előrelépést csak a kamatkülönbözet további csökkenése eredményezhet – állítják a jegybanki szakértők.

A munkaerőpiac alakulása a GDP emelkedését csak késleltetve követi, így a jegybank várakozásai szerint csupán 2011-től javul majd a foglalkoztatás, ennek következtében a háztartások fogyasztása és hitelkereslete csak lassan bővül. Ez különösen a gépjármű-finanszírozást fogja negatívan érinteni, így az ebben a szegmensben érintett pénzügyi vállalkozásoknál jelentősebb hitelállomány-visszaesés következhet be. A körültekintő hitelezésről szóló kormányrendelet hatályba lépése is a hitelállomány kismértékű mérséklődése irányába hathat rövid távon. Emellett a bankok alacsony kockázatvállalási hajlandósága is korlátozhatja a hitelezést. Ezen belül viszont enyhítés várható a forintalapú jelzáloghiteleknél, ahol tovább csökkenhetnek a kamatok – olvasható a stabilitási jelentésben.

Az MNB legutóbbi közlése szerint az idén februárban a háztartások által felvett új forint és svájci frank lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelköltség mutatója lényegében változatlan maradt.

A forintalapú lakáskölcsönök átlagos hitelköltség mutatója a múlt hónapban 11,9 százalékon állt, amiből 9,74 százalék volt a kamat, ami 0,29 százalékponttal kisebb érték, mint az előző hónapban, és 2,78 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A svájci frankban denominált lakáshitelek átlagos teljes hiteldíj mutatója 6,19 százalék, a kamat 4,42 százalék volt.

(MTI)