Hivatása van az emberiségnek – hogy Istent keressük + Képriport

Hivatása van az emberiségnek, ez a hivatás pedig abban áll, hogy Istent keressük, viszontszeressük, és odaadással és elszántsággal szeressük a többi embert is – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a budapesti Szent István-bazilikában a húsvét vasárnapi misén mondott prédikációjában. • Bölcskei: Már nem énekeltetnek velünk „erőltetett éneket”• Ellenünk dolgozik a korszellem, a mindent megszerezni akaró piac• Megmutatkozott az Isten emberre vonatkozó terve a húsvétban

A zsúfolásig telt templomban a bíboros kiemelte: pusztították már az emberiséget és népünket is természeti csapások, járványok, háborúk, nyomorúság és társadalmi bajok, civakodás és gyűlölködés, önzés és kevélység, ám Isten segít az emberen „a saját (...) igyekezetünk, a saját (...) szeretetünk által”.

Erdő Péter felhívta a figyelmet arra: életre kell váltani a kereszténység húsvéti hitét és örömét, észre kell venni, hogy kik azok a közvetlen környezetünkben, akiknek embertársaik szeretetében „kell megtapasztalniuk Isten segítő jóságát”. Senki sincs közöttünk, aki ne lenne képes adni valamit másoknak, tenni valamit, vagy imádkozni másokért – hangsúlyozta.

Az esztergom-budapesti érsek utalt arra, hogy „a világmindenség nem értelmetlen, szörnyű erők játéka, hanem az isteni bölcsesség és szeretet alkotása”, az embert pedig Isten személyesen szereti. Jézus sorsában, életében, tanításában, szenvedésében és feltámadásában „elmondta nekünk mindazt, amit közölni akart önmagáról és az emberről”, ez az örömhír pedig minden idők minden emberéhez szól – fogalmazott.

Szent Máté evangéliumából idézve Erdő Péter igehirdetésében rámutatott: az angyal azt parancsolta az üres sírnál az asszonyoknak, hogy vigyék hírül Jézus feltámadását a tanítványoknak. Szent Márk és Szent János evangéliuma alapján pedig megjegyezte, „az apró utalásokban ott feszül a központi igazság: Krisztus feltámadt, de ezt először tanítványainak, először egyházának akarja tudtára adni”.

A Szentírásra hivatkozva megjegyezte: még a tanítványok is nehezen ismerték fel, hogy Jézus valóban feltámadt, „eddig ugyanis nem értették az írást, amely szerint fel kellett támadnia a halálból”. Ha sejtették is a feltámadás tényét, még „nem robbant ki belőlük az öröm bizonyossága, még nem akarták hirdetni másoknak is”.

A feltámadt Krisztussal való személyes találkozás teszi a sejtés örömét rendíthetetlen bizonyossággá, olyan húsvéti hitté és tapasztalássá, amelynek jó hírét el kell vinni a Föld végső határáig – világított rá Erdő Péter.

A bíboros megjegyezte: az Újszövetség tanúsága szerint az ószövetségi ígéretek „szinte részletekbe menően, ijesztő pontossággal beteljesültek”, például még ecetet is nyújtottak a szomjazó Krisztusnak, még a csontját sem törték el a kereszten. Szólt arról, hogy a feltámadás tapasztalása átalakította az emberek gondolkodását, hitét és életét, mert megértették, hogy a „Messiás hatalma sokkal nagyobb, mint egy győztes földi királyé”, hogy „Isten még a legnagyobb földi kudarcot és megaláztatást is megengedheti magának, sőt győzelmének eszközévé teheti”.

(MTI)