Levegő Munkacsoport: többszörösére nőtt a légszennyezettség

Néhány óra alatt több mint ötszörösére nőtt a légszennyező részecskék koncentrációja Budapesten, amikor az izlandi tűzhányó hamufelhője elérte a fővárost, Nyíregyházán pedig nyolc-tízszeres volt a növekedés - közölte a Levegő Munkacsoport vasárnap az MTI-vel. Hozzátették: amennyiben valóban a vulkáni hamu került a talaj közeli levegőbe, akkor az abban lévő gázok és nehézfémek károsíthatták a szabadban tartózkodók, különösen az asztmások, tüdőbetegek egészségét.• Vulkánkitörés: megerősítve indulnak el a MÁV szerelvényei

A Levegő Munkacsoport a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adataira hivatkozva közölte: a péntek éjszakai és szombat hajnali órákban, amikor Magyarország légterét elérte az izlandi tűzhányó hamufelhője, jelentősen megugrott a porszennyezettség a levegőben. Példaként említették Szegedet, ahol a korábban tapasztalt napközbeni köbméterenkénti 10-30 közöttiről péntek éjfél körül 150 mikrogramm fölé emelkedett a levegőben a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék (PM10) koncentrációja. (A napi egészségügyi határérték 50 mikrogramm)

Ötszörösére nőtt

„Az egészségre különösen káros, egészen apró, 2,5 mikrométernél kisebb részecskék (PM2.5) koncentrációja pedig néhány óra alatt közel a tízszeresére nőtt az éjszakai órákban, és ötszörösen meghaladta az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott határértéket” – tették hozzá. A Levegő Munkacsoport felhívta a figyelmet: a budapesti levegőben is néhány órán belül több mint az ötszörösére nőtt a légszennyező részecskék koncentrációja az éjszakai órákban, amikor jellemzően nincs gépjármű-forgalom, amely a fő felelőse a részecskeszennyezésnek városi környezetben. Közölték: a hazai háttérszennyezést mérő, Budapesttől 70 kilométerre délkeletre fekvő K-pusztai mérőállomáson is a többszörösére nőtt a PM10-szennyezettség pénteken éjszaka, ezt követően pedig vasárnap hajnalban kiemelkedő csúcsot ért el. Nyíregyházán is a korábbinak 8-10-szeresére nőtt kora este a PM10-koncentráció néhány óra leforgása alatt. A szennyezés országszerte vasárnap napközben csökkent le.

Célszerű lett volna tájékoztatni a lakosságot

„Mindebből az valószínűsíthető, hogy az izlandi vulkáni hamuból érkező szennyezettség érintette a magyar lakosságot” – írták, emlékeztetve rá: az Alpokat és Tátrát elhagyva, a Kárpát-medencében lebukik a magasból a levegő, és vele együtt a szennyezés is, ezt jól mutatják a levegőszennyezés-terjedési modellek is. Felidézték, hogy még pénteken jelezték az Országos Környezet-egészségügyi Intézetnek annak a lehetőségét, hogy Magyarországon már alacsonyabban terjed a hamufelhő, és így esetlegesen szennyezést okozhat országszerte. „Ha valóban a vulkáni hamu került a talaj közeli levegőbe, akkor az abban lévő gázok és nehézfémek károsíthatták a szabadban tartózkodók, különösen az asztmások, tüdőbetegek egészségét” – írták, hozzátéve, hogy a mérési adatok alapján „valószínűleg célszerű lett volna” tájékoztatni a lakosságot a péntek és szombat éjszaka várható kockázatokról. A szervezet azt javasolja, hogy amennyiben a közeljövőben újabb hamufelhő éri el az országot, „az érintett hatóságok tegyék meg a szükséges óvintézkedéseket”.

Aeroszol jellegű

Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet igazgatóhelyettes főorvosa az MTI megkeresésére pénteken azt mondta: Magyarországon nem jelent veszélyt az emberi szervezetre a hamufelhő, mivel a hamu a magasabb légrétegekben van, s várhatóan ott is marad. Kifejtette, hogy országunk feletti rétegekben a hamu már csak apróbb szemcsékben, úgynevezett aeroszol jellegű halmazállapotban jelenik meg, így közvetlen egészségkárosító hatással nem kell számolni. A Levegő Munkacsoport vasárnapi közleményében kitért arra, hogy a vulkáni hamuban jellemzően kis részecskék vannak, ezért sajnálatos, hogy a budapesti Erzsébet téren éppen nem működött a PM2.5-mérés (mint írták, ez az egyetlen automatikus mérőállomás a fővárosban, ahol ilyen mérés folyik). Ezért szorgalmazzák, hogy az uniós előírásoknak megfelelően minél hamarabb épüljön ki a PM2.5 mérési rendszer, továbbá javasoljuk, hogy állítsanak fel olyan állomásokat is, amelyek az egészségre legnagyobb kockázatot jelentő PM1.0-et (azaz az egy mikrométernél kisebb átmérőjű részecskéket) mérik.

MTI