Nem pihennek a hegypásztorok

Szőlőkordont épít a Vas megyei Oszkó-hegy leggazosabb részéből kialakított mintaültetvényen a helyi Hegypásztor Kör és a Borbarát Egyesület szombaton.

Az ezertős ültetvény helyén két évvel ezelőtt még gazzal benőtt, elvadult szőlőtőkék voltak – mondta el Zágorhidi Czigány Ákos, a civil szervezet ügyvezetője. Közlése szerint a keszthelyi egyetemmel közösen választották ki a térség éghajlatának, klímájának leginkább megfelelő oltványokat: négy fehérfajtát – rizlinget, nektárt, leánykát és szürkebarátot – és két kékszőlő fajtát. A kétéves töveknek most támaszt kell építeni, hogy a felnövő szőlőtőkék a fémoszlopokra feszített drótokba kapaszkodhassanak.

Zágorhidi Czigány Ákos felidézte, hogy a 2,5 hektáros mintagazdaságot a szőlőhegy legelhanyagoltabb, 4-5 méteres „nadrágszíj” parcelláiból másfél évtized alatt alakították ki. A keskeny parcellákat megtisztították, megmentették a régi gyümölcsfákat, és rendbe hozták az évtizedeken át üresen álló, omladozó épületeket, egy ősöreg présházat pedig úgy telepítettek át, hogy a bontáskor besorszámoztak a gerendákat, és eredeti tervek szerint újra felépítették. A birtokon őshonos fákat ültettek, többek között mosolygós batult, pünkösd királyát, piros csörgő almát, zabérő- és a vadkörtét, ropogós cseresznyét és cigánymeggyet – fűzte hozzá a Hegypásztor Kör ügyvezetője. – A gyümölcsösben megtalálható az egykor őshonos, de most már kuriózumnak számító berkenye, szeder, húsos som és naspolya is.

A tervekről elmondta, hogy a vidékfejlesztési pályázat 28 millió forintos támogatásával apartmanokat hoznak létre. Az épületek szerkezetkész állapotban vannak, a belső tereket majd a nyáron alakítják ki. Az épületekben biztosítják az energiaellátást is, amelyet alternatív energiával, szél- és nap kombinációval oldanak meg. A hegyen szeretnék visszaállítani a hagyományos hármas szerkezet. „A domb alján gyümölcsfák nőttek, a domboldalon a présház állt, a dombtetőn pedig végig szőlő volt” – jegyezte meg az ügyvezető. Az oszkói szőlőhegyen az elmúlt félévszázadban nem telepítettek új szőlőt, most viszont a pásztorkör példájára egyre több gazda is telepítésbe kezdett.

Az egyesületet az első civilszervezetek között – a térségben egyes számmal jegyezték be – még 1985-ben alapították az oszkói fiatalok. Céljuk kezdetben a körzet boronafalú présházainak megmentése és dokumentálása volt, de tevékenységük kiegészült az utóbbi évben: ifjúsági, közösségi programokat szerveztek, borászattal, szőlészettel, turizmus- és vidékfejlesztéssel kezdtek foglalkozni, a faluközpontban közösségi házat, teleházat működtetnek. A nyolcvanas években a fiatalok számára még egyértelmű volt az elvándorlás, a kilencvenes években ez a folyamat lelassult, az ezredforduló után pedig már egyre több család költözik a közeli városból Oszkóra – érvelt Zágorhidi Czigány Ákos.

(mti)