A közleményben az olvasható: „Az igazságtalan trianoni békediktátum 90. évfordulóján (...) a harangszó nem csak arra emlékeztet, hogy Trianon egy egész nemzetet, közösségeket, családokat és egyházakat megnyomorító döntés volt, de az Istennel való találkozásra is hív, aki erősebb minden erőtlenségünknél.”
Május 10-én a Jobbik levélben kérte a Fidesz országgyűlési támogatását a Trianon-emléknap bevezetéséhez. Május 14-én az Országgyűlés elé került a Jobbiknak a trianoni döntés évfordulójának nemzeti emléknappá nyilvánításáról szóló indítványa. Lázár János hétfőn mérlegelést, meghallgatást és megfontolást javasolt a Jobbik által a vita során felvetett Trianon-emléknap ügyében, amiben – mint mondta – nem hiszi, hogy passzivitással lehet majd vádolni a Fideszt. Szerdán Mile Lajos, az LMP országgyűlési képviselője úgy nyilatkozott: pártja támogatja, hogy a nemzeti összetartozás napjává nyilvánítsák a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét.
A parlamenti ülés napirendje a Fidesz javaslatára csütörtökön kiegészült annak a szerdai előterjesztésnek az általános vitájával, amellyel a nemzeti összetartozás napjává nyilvánítaná a trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét a fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt.
A trianoni békeszerződést 1920. június 4-én írták alá az első világháború győztes nagyhatalmai és Magyarország képviselői. A döntés értelmében Magyarország területe a csaknem 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18 milliósról 7,6 milliósra csökkent.
(MTI)
Von der Leyen hány vörös vonalat hajlandó átlépni, hogy célt érjen?















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!