Tavaly decemberben került a módosítás – képviselői indítványként – a parlament elé, de az elfogása csak idén februárban történt meg. Közben – szintén képviselői indítványként – a hatálybalépésére először javasolt ez év első napja, a kihirdetését követő hónap első napjára módosult volna, ha a javaslattevő vissza nem mondja az indítványát.
A köztársasági elnök nem írta alá a törvényt, hanem előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Véleménye szerint a módosítások a munkavállalókat védő garanciális rendelkezéseket érintenek, ezért azok visszamenőleges hatállyal nem alkalmazhatók.
A módosítás az iskolaszövetkezeteket érintette. Egyebek mellett kimondta, hogy az ilyen szövetkezetek tagjaira – a diákokra, akik tanulás mellett dolgoznak – nem kell alkalmazni azt a szabályt, hogy a határozott idejű munkaviszony legfeljebb ötéves lehet, és rendes szabadság kiadására sincs lehetőség. Szintén kizárta a módosítás annak a szabálynak az alkalmazását, amely szerint az állásidőre alapbért kell fizetni.
Az Alkotmánybíróság hivatkozott korábbi döntéseire, amelyek szerint visszamenőleges hatálya csak akkor lehet egy jogszabálynak, ha az kedvezőbb feltételeket állapít meg az érintettekre.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: „Ukrajnával rosszul járnánk, rossz üzlet!”
