Furcsállják Sólyom vétóját

Több furcsasága is van Sólyom László hétfői politikai vétójának, mellyel visszaküldte az Országgyűlésnek az alkotmánybíró-jelölés tervezett új eljárásáról szóló alkotmánymódosítást – állapítja meg a Nézőpont Intézet legfrissebb elemzése.

Az elemzés kiemeli, hogy ez az első kétharmados alkotmánymódosítás, amelyet a 2005-ben egyszerű többséggel a harmadik körben megválasztott (természetesen megkérdőjelezhetetlen legitimitású) államfő visszaküld megfontolásra az Országgyűlésnek. Másrészt döntésével Sólyom a most hatályos szabály – jóllehet azt ő sem tartja megfelelőnek – életciklusát hosszabbítja meg. Ezzel az alkotmánybírók jelölésénél megmarad az ellenzéki, kisebbségben lévő parlamenti frakciók vétójoga, amely az EU-ban példa nélküli. Végül a vétó harmadik furcsasága, hogy indoklásában Sólyom az államfői, tehát saját hatalma kiterjesztését javasolja – olvasható az intézet közleményében.

A köztársasági elnök az alkotmánybírák megválasztásának, illetve jelölésének folyamatába az eddig erre kizárólagosan jogosult Országgyűlés mellett – közelebbről meg nem határozott módon – bevonná a Legfelsőbb Bíróság elnökét, illetve magát az államfőt is. Ezek alapján Sólyom akár még júliusban jelölhetne alkotmánybírókat.

Az államfő javaslata „az irányadó európai példákra” hivatkozik. A Nézőpont Intézet azonban megvizsgálta az EU-tagállamok alkotmánybíró-jelölési és -választási gyakorlatát és arra a következtetésre jutott, hogy nincs sem egységes „európai modell”, sem két egyforma bíróválasztási eljárás, amelyre hivatkozva a tervezett magyar szabályozás felülbírálható lenne. Van olyan ország, ahol az államfő (Csehország), és van olyan, ahol a kormányfő (Málta) kizárólagos joga a jelöltállítás. A legtöbb országban a bírójelölés vegyes modelljét alkalmazzák, de az ennek során szerephez jutó közjogi méltóságok megválasztásának módja is eltér tagállamról tagállamra. A magyar szabályozás leginkább a német és a lengyel modellhez hasonlítható, ugyanis itt jut a parlament kizárólagos szerephez a jelölésben és a választásban.

Összességében elmondható, hogy az államfő furcsa vétója legfeljebb a tervezett szabályozás pontosítását szolgálja majd, alapvető átalakítását aligha – állapítja meg az elemzés.

Részletek a Nézőpont Intézet honlapján