Kétezer éves tárnák húzzák keresztbe az aranybánya tervét?

A verespataki aranybányát tervező beruházónak a környezetvédelmi engedély mellett az úgynevezett régészeti mentesítési bizonylatokat is meg kell még szereznie a romániai kulturális minisztériumtól a projekt kivitelezése érdekében, a vállalat azonban egyelőre csak az előbbi jóváhagyás kiváltására összpontosít – adta hírül kedden az Új Magyar Szó című romániai napilap.

Ez utóbbi engedélyhez azért van szüksége a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes vállalatnak, hogy megkezdhesse a külszíni fejést.

A projekt egyik név nélkül nyilatkozó szakértője a lapnak elmondta, hogy az RMGC beruházása valójában Kelemen Hunor romániai kulturális minisztertől, nem pedig Borbély László környezetvédelmi minisztertől függ. A lap forrása arra utalt, hogy az RMGC által nyújtott garanciák várhatóan arra kényszerítik a környezetvédelmi minisztériumot, hogy zöld jelzést adjon a beruházáshoz, a régészeti mentesítési bizonylatok beszerzése viszont „már keményebb dió”.

Ennek oka az – írja a lap –, hogy az RMGC által koncesszióba kapott területen értékes régészeti leleteket rejteget a föld: a Verespatakot körülvevő hegységeket keresztül-kasul lyuggatják a rómaiak által hátrahagyott, kétezer éves tárnák. Becslések szerint összesen hét kilométer hosszúságú, római kori föld alatti alagútról van szó – írja az újság –, amelynek egy részét megsemmisítenék a bányamunkálatok.

A beruházó Verespatak körül négy hegyen – Kirnyik, Orla, Zsig és Cetate – kezdene aranykitermelésbe, mindeddig azonban csak az utóbbi két helyszínre kapott régészeti mentesítési bizonylatot. Kirnyikre korábban a kanadaiak elnyerték ugyan a bukaresti kulturális minisztérium jóváhagyását 2004 januárjában, de a dokumentumot jogerősen érvénytelenítette a román legfelsőbb bíróság 2008 decemberében. A régészeti mentesítés hiánya nagy veszteséget jelentene az RMGC-nek, hiszen a településtől északnyugatra fekvő domb rejtegeti a legnagyobb aranykoncentrációjú ércet.

A lap megszólaltatta Szentesy Cecíliát, az RMGC műszaki igazgatóját, aki elmondta, hogy a vállalat az Orla hegységre egyelőre nem is kért mentesítési bizonylatot, hiszen ezen a dombon csak a munkálatok kilencedik évében kezdenék meg a fejtést. Kirnyik esetében újabb jóváhagyásért folyamodnak a román kulturális minisztériumhoz, de ezzel sem sietnek. „Egyelőre nem nyújtunk be újabb kérést, mert nem akarunk több frontot nyitni a román állammal. Jelenleg a környezetvédelmi engedély megszerzésére összpontosítunk, s ha ezt megkaptuk, jöhet a többi is” – magyarázta a lapnak a műszaki igazgató.

Az RMGC becslései szerint a négy hegy 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejt magában, amit ciántechnológia alkalmazásával akarnak felszínre hozni. A román környezetvédelmi minisztérium 2007-ben felfüggesztette a projekt környezetvédelmi engedélyeztetését, ez az eljárás azonban hamarosan újrakezdődik.

(MTI)