30 évvel ezelőtt tört ki a 208 millió köbméter víz

A Körös-vidék XX. századi legnagyobb árvízkatasztrófájára emlékeztek a szakemberek, és az akkori védekezési munkálatokban résztvevők szerdán, a Kettős-Körös Mezőberény közelében található Hosszúfoki szivattyútelepén.

A Kettős-Körös jobb parti gátja ugyanis a töltéstest belső eróziója miatt 1980. július 28-án kora reggel váratlanul átszakadt. Az első percekben 6-8, majd rövid időn belül 78 méterre bővülő szakaszon összesen 208 millió köbméter víz tört ki, és árasztott el 105 négyzetkilométeres területet.

A 30. évfordulóra rendezett konferencián Bak Sándor, a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta: az időnként emberfeletti, bravúros lokalizációs munkák eredményeként sikerült a kiömlött vizet úgy irányítani, hogy a károkat az adott körülmények között a minimálisra csökkentsék, és megóvják az emberi életeket.

A két hónapig tartott védekezési munkálatokban időnként közel 10 ezer ember vett részt, közöttük a vízügyi igazgatóságok munkatársai, a rendőrség és a honvédség alakulatai és a civil lakosság is.

Az akkori gátszakadás és a bekövetkezett vészhelyzet elhárítása kiemelt hatást gyakorolt a hazai árvízvédelem fejlődésére. Így 1980 után országos program indult a folyók rejtett holtmeder-keresztezéseinek feltárására, minősítésére és bevédésére. Ugyanakkor megszigorították a gátépítések műszaki feltételeit is.

A gátszakadást követő védekezési munkálatok során kiderült az is, hogy milyen hasznos funkciót tölthetnek be az árvízi szükség-, illetve vésztározók.

Bak Sándor ezzel kapcsolatban az MTI érdeklődésére elmondta: a Körösökön levonuló, időnként rendkívül heves árhullámok miatt a folyókon időközben több árvízi vésztározót helyeztek üzembe a hazai, illetve romániai szakaszokon. De már előkészület alatt áll a Fehér- és a Fekete-Körös partjain korában létesített tározók több milliárd forintba kerülő korszerűsítése is.

Kling István, a Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyi helyettes államtitkára köszöntőjében is arra emlékeztetett, hogy például a Kettős-Körös gátszakadása irányította a figyelmet az árvízi szükségtározók létesítésére, valamint arra, hogy erősíteni kell a vízügyi szakemberek közép-és felsőfokú képzését is.

A szakember jelezte azt is, hogy a következő esztendőben Magyarország lesz az unió soros elnöke, s ekkor kiemelt figyelmet fordítanak majd a vízre, s annak a környezetvédelemre gyakorolt hatására és a határvizek kérdésére.

(MTI)