Czomba: Sem szükség, sem lehetőség újabb megszorításokra

A Vértesi Erőműről, a Budapest Airport privatizációjáról, az üdülési csekkről és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokról volt szó szerdán napirend előtt a parlamentben.• A „médiaalkotmányról” vitáznak szerdán a parlamentben

Kepli Lajos (Jobbik) a Vértesi Erőmű kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az hónapokon belül becsukhatja kapuit, ami több ezer dolgozó kenyér nélkül maradásához vezethet. Teljesen új technológiával – amire a forgatókönyvet kidolgozták – nyereségessé lehetne tenni az erőművet – mondta, hozzátéve: javaslataikat még szerdán leteszik a minisztérium és a villamos művek asztalára.

Fónagy János államtitkár válaszában azt mondta: az erőmű problémája sokéves folyamat. Fontosnak tartják, hogy a villamos művek szerepét is tisztázzák a kialakult helyzetben, ez külön vizsgálatot igényel – közölte. Elkötelezettek, hogy a jogsértések ne maradjanak jogi, illetve büntetőjogi következmények nélkül – szögezte le. Hozzátette: az érintett érdekképviseletekkel és önkormányzatokkal egyeztetve, a távhőellátás megfelelő biztosításával szeretnének megoldást találni. Nem az erőmű agóniájának hosszabbításában érdekeltek, hanem a problémák valós megoldásában – hangsúlyozta.

Mi lesz a devizahitelesekkel?

Az LMP-s Ertsey Katalin arról beszélt, hogy a magyar pénzügyi rendszer ingatag lábakon áll, több százezer embernek több bedőlt hitele van. A tervezett nemzeti eszközkezelő társaságról azt mondta, az a néhai IKV-ra emlékeztető monstrum lenne. Nem ez a leghatékonyabb módja a bajbajutottak megsegítésének. Fél- vagy átmeneti megoldás a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása is, szerinte a valódi megoldás a devizaárfolyamnak való kitettség csökkentése.

Czomba Sándor államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a forinthitelek kamata az elmúlt hónapokban csökkent, a devizahitelek felvételét korlátozó javaslat zárószavazás előtt áll. Az eszközkezelő alap kidolgozása folyamatban van, az egyeztetések zajlanak. Kiemelte: emellett áthidaló kölcsönnel segít az állam a bajbajutottakon. A magatartási kódexet eddig 270 pénzügyi szervezet írta alá, betartását folyamatosan ellenőrzik.

Hová tűnt a bevétel?

Riz Levente (Fidesz) a Budapest Airport eladását és az elmaradt fejlesztéseket tette szóvá. Arról, hogy hová tűnt az óriási bevétel, a mai napig nem lehet tudni, maga a privatizációs szerződés 2009-ig titkos volt. A vállalt fejlesztések döntő része nem valósult meg, s ennek semmilyen következménye nem volt eddig – mondta. Miért nem érvényesített kötbért az elmaradt fejlesztésekért az ÁPV Rt.? – tette fel a kérdést a politikus, és kérte, végezze el a kormány a privatizációs szerződés átfogó vizsgálatát.

Fónagy János kiemelte: a reptér privatizációja, körülményei és hatása a gazdaságra és a légi közlekedésre magában hordja az elmúlt nyolc év minden felelőtlenségét. A sok száz oldalas privatizációs szerződés áttekintése időt igényel, a felmerülő kérdések közül többre ezután lehet választ adni. Összetett problémáról van szó, megoldása a kormányra vár.

Mi szükség van 4 milliárdért utazási csatornára?

A KDNP politikusa, Móring József Attila arról beszélt, indokolt az üdülési csekk elfogadóhelyeinek bővítése. Ez létérdek a hazai vendéglátásban, mert a fizetőképes kereslet visszaesése az elmúlt három évben már így is 600 vendéglátóegység bezárásához vezetett. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány és elnöke hónapok óta nem reagál a megkeresésekre, s számos kis- és középvállalkozó így nem jut lehetőséghez. Azt kérte, hogy legalább a kiemelt üdülőkörzetekben – így a Balatonnál – a színvonalas szolgáltatást nyújtóknál könnyebben fogadhassák el a csekket, s ezt az alapítvány ne akadályozza, hanem segítse.

Soltész Miklós államtitkár azt mondta: szeptember végéig kell javaslatot letenni a kormány asztalára, ami a felmerült problémákat megoldja. Kitért arra, hogy 2009-ben 48 milliárdos volt az üdülési csekk forgalma, hatása a belföldi turizmusra pozitív volt. 2010 januárjától az előző kormány a 25 százalékos adóztatásról döntött, ami egyértelmű visszaesést hozott. Megdöbbentőnek tartotta, hogy közösségi közlekedésre több mint 11,4 százalékot használtak fel az első öt hónapban, a családok sokszor erre fordítják pihenés helyett. Érthetetlennek nevezte, hogy eközben az alapítvány azóta lemondott elnöke egy olyan utazási csatornát kezdeményezzen 4 milliárdért, amire semmi szükség nincs.

Czomba: Nem kell újabb hitelrészletet lehívni

Tóbiás József többek között az IMF-fel folytatott tárgyalások megszakadásáról és arról beszélt, hogy a bankadó semmilyen segítséget nem nyújt a devizahitelesek problémáinak kezelésére. Czomba Sándor államtitkár azt mondta, hogy nem megszakadtak a tárgyalások, az egyik forduló zárult le. Az IMF elismerően szólt arról, hogy az eddig megtett intézkedéseknek köszönhetően Magyarország tartani tudja az idei és a jövőre tervezett hiánycélt. A kormány újabb hitelrészletet nem kíván lehívni – szögezte le, hozzátéve: a kabinetnek az az álláspontja, hogy a családokat és a vállalkozásokat még nehezebb helyzetbe hozó megszorításokra sem lehetőség, sem szükség nincs. Azt ugyanakkor elvárják a pénzügyi szektortól, járuljon hozzá a gazdaság talpra állításához.

(MTI)