Nem lehet megvásárolni a kisebbségi választói jegyzéket

A kisebbségi választói jegyzéket – ellentétben a települési önkormányzati választás névjegyzékével – nem vásárolhatják meg a jelöltek, jelölőszervezetek az októberi választás előtt, mert olyan különleges adatot tartalmaznak, mint a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás.

MNO
2010. 07. 28. 10:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kisebbségi választói jegyzék – ellentétben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására készített névjegyzékkel – nem csak egy technikai nyilvántartás, amely lehetővé teszi, hogy csak az arra jogosultak adhassák le szavazatukat: a jegyzékbe felvétel „keletkezteti” a választójogot. Azok, akik részt kívánnak venni a kisebbségi választáson, július 15-ig kérhették felvételüket a kisebbségi választói jegyzékbe a település jegyzőjétől.

Az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősül (mások mellett) a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra vonatkozó adat. Ennek megfelelően a kisebbségi választói jegyzék nem nyilvános, az abban szereplők adatait titkosan kell kezelni, így – magán a választópolgáron és a választási szerveken, bíróságon kívül – senki sem jogosult megtudni, kik rendelkeznek választójoggal a kisebbségi képviselők választásán.

(A kisebbségi választói jegyzéken szereplők száma azonban közérdekű adat, azt az Országos Választási Iroda (OVI) a honlapján – településenkénti és kisebbségenkénti bontásban – közzéteszi. A kisebbségi választói jegyzéket a szavazás eredményének jogerőssé válását követően haladéktalanul meg kell semmisíteni.)

A helyi önkormányzati képviselők választásától eltérően a választópolgár is csak a saját adatait illetően tekinthet be a kisebbségi választói jegyzékbe, és a betekintésről nyilvántartást kell vezetni. A kisebbségi választói jegyzék adatait nem lehet megszerezni, megvásárolni és a kampányban vagy egyéb célból felhasználni.

Ez azonban megnehezíti a kisebbségi jelöltek számára egy célirányos kampány megszervezését is, hiszen a célközönség a társadalomnak csak egy szűk rétege, amelynek ráadásul a többsége a jelölő szervezetek előtt – a választói jegyzék titkossága miatt – rejtve marad.

A kisebbségi önkormányzati választásokon folytatott kampányt gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a jelöltek nem ismerhetik meg a kisebbségi választói jegyzékbe felvettek adatait, és így nem tudnak kapcsolatba lépni a potenciális szavazóikkal, még az sem ismert, hogy a választópolgárok mely utcákban élnek. Így nem tudják elérni a választókat a választói gyűlések helyszínével és időpontjával kapcsolatos információkkal, plakátokkal, nem tudják célzottan bemutatni programjaikat, nézeteiket.

(MTI)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.