A differenciálást a jogi és etikai normáknak megfelelően kell megteremteni – fűzte hozzá a helyettes államtitkár a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Nem Állami Felsőoktatási Intézmények Országos Régiójának Egyesülete által indított konferenciasorozat zárórendezvényén.
A felsőoktatási törvény koncepciójának kidolgozása kapcsán rámutatott: céljuk, hogy az úgynevezett elitegyetemeket „visszatereljék” a nekik „kijelölt” pályára, mert „az országnak szüksége van néhány olyan intézményre, amely nem a tömegképzésben látja a jövőjét”. Ennek érdekében a tervek szerint átalakítják a felsőoktatás normatív finanszírozását úgy, hogy „bizonyos szám fölé ne érje meg az egyetemeknek a létszámukat növelni” – közölte.
Dux László elmondta: ezekben a hetekben tárgyalják meg a tárcánál az új felsőoktatási törvény koncepciójához a különböző munkacsoportoktól beérkezett véleményeket, majd októberben a doktoranduszok és a hallgatói önkormányzatok képviselőivel is egyeztetnek. A doktorképzésről az oktatáspolitikus megjegyezte: a hároméves PhD-képzés nem elegendő a legtöbb helyen a doktori fokozat megszerzéséhez, ezért lehetnek olyan tudományterületek, ahol egy negyedik év beiktatása javasolt.
A doktori iskolák rendszerének hiányosságaként értékelte, hogy a doktori fokozatot megszerzőket „nem eléggé tudják visszaintegrálni a felsőoktatásba és a kutatásba”. Ennek megoldására léteznek olyan pályázatok, amelyek segítségével az azt elnyerők vállalják, hogy a pályán maradnak, és tovább kutatnak – hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor a doktori iskolákba felvehető hallgatók keretszámait általában véve megfelelőnek tartotta. Dux László kiemelte: a doktori kutatások finanszírozása a műszerigényes tudományok esetében nehezen oldható meg, itt sokszor a témavezetőnek is segítenie kell a kutatáshoz szükséges források feltárásában. A kutatási pénzek szétosztásában azonban, véleménye szerint, hangsúlyeltolódás figyelhető meg az egyes tudományágak között.
Nem csak kutatás, innováció is
Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora megnyitóbeszédében azt mondta: az egyetemek tanerő- és kutató-utánpótlást is keresnek a PhD-kurzusokon. A bolognai rendszer létrehozta a háromlépcsős képzést, amelynek csúcsa a doktori képzés. Az utóbbiban részt vevők speciális egyetemi hallgatói státuszának rendezését a most kidolgozandó felsőoktatási törvénynek tartalmaznia kell – hangsúlyozta. Amikor az egyetemek átvették a Magyar Tudományos Akadémiától a doktori iskolák vezetésének jogát, „nem tudták, mit kaptak”, ugyanis manapság „már nemcsak a tudományos kutatásról, hanem az innovációról is szó van” – fogalmazott az ELTE rektora.
(MTI)
origo.hu
Kiderült, hogy ki a rejtélyes lottónyertes, aki óriásplakátot vett az Oktogonon
