Nagy Lajos, a kovásznai FBC nadrággyár igazgatójának véleménye szerint a kedvező fejlemény annak tudható be, hogy a nyugat-európai megrendelők inkább bíznak a romániai gyártókban, mint a kínaiakban. Ugyanakkor az üzletember hiányolja a válságkezelő intézkedéseket. Szerinte az ágazatnak adócsökkentésre lenne szüksége – olvasható a lapban.
Az üzletember szerint a romániai termelők gyorsabban tudnak reagálni a textilpiac változásaira, rövidebb idő alatt tudják szállítani a megrendeléseket, mint a távol-keleti vállalatok. A nyugati cégeknek egyre több a negatív tapasztalatuk a Távol-Kelettel, mert az ottani termelők az európaitól különböző mentalitás miatt nem mindig pontosan azt gyártják, amit kérnek tőlük.
György Ervin, a Kovászna megyei kormányhivatal vezetője, prefektus úgy véli, hogy a megyei készruhagyártás túlélheti a nemzetközi gazdasági válságot. Eddig a sepsiszentgyörgyi Olt textilgyár és a kézdivásárhelyi Zarah Moden készruhagyár vezetőségével tárgyalt, és mindkét helyen bizakodó a hangulat. Mindkét vállalatnak 2011 végéig vannak megrendelései, a sepsiszentgyörgyi gyár pedig törlesztette minden állami adósságát.
Az 1990-es évek elején Kovászna megyében több, bérmunkában dolgoztató nadrággyár nyílt, 12 nagy gyár és hat-nyolc kisvállalat jött létre. Ennek oka az, hogy a térségben régóta nagy hagyománya van a textiliparnak, a szakmunkások jól képzettek voltak, miközben viszonylag alacsonyak voltak a termelési költségek.
Húsz évvel ezelőtt a háromszéki nadrággyárak több mint hétezer asszonyt foglalkoztattak. Mára azonban a cégek többsége kettő helyett csak egy műszakban alkalmazza dolgozóit, így az alkalmazottak száma háromezerre csökkent.
(MTI)
origo.hu
Kiderült, hogy ki a rejtélyes lottónyertes, aki óriásplakátot vett az Oktogonon
