A munkáltatók 45 százaléka tervez béremelést jövőre

Jövőre a munkáltatók 45 százaléka tervez átlagosan 4,9 százalékos béremelést, míg tavaly csak 37 százalék tervezett átlagosan valamivel nagyobb, 5,2 százalékos emelést – derül ki a DGS Global Research Bértervezés 2011 című felméréséből, amelynek eredményeit kedden juttatta el az MTI-nek.

A kutatásban több mint ötszáz munkáltató vett részt, amelyek teljes munkaidőben több mint 342 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. Dara Péter, a DGS elnöke a további eredményeket ismertetve elmondta: a megkérdezett munkáltatók 31 százaléka nem számol fizetésemeléssel, 2 százalékuk pedig valószínűleg csökkenti majd dolgozóinak bérét, átlagosan 9 százalékkal. Hozzátette: a megkérdezett munkáltatók 11 százaléka azért fagyasztja be a béreket jövőre, mert az idén már emelt, húsz százalék ugyanakkor már 2010-ben sem növelte a munkavállalók bérét, és 2011-ben sem tervezi.

A felmérés több munkakörben vizsgálja a cégek béremelési terveit, így a felső és középvezetőknél, a kereskedelmi munkaköröket betöltőknél, a diplomás szakembereknél, az ügyviteli munkaköröket betöltőknél és a fizikai munkakörökben dolgozóknál.

A Bértervezés 2011 eredményeiből kiderül, hogy a munkáltatók a fizikai munkavállalókat kiemelten preferálják a 2011-es béremelések során – hívta fel a figyelmet Dara Péter. Kifejtette: a fizikai munkakörökben foglalkoztatottak bérét a vállalkozások 51 százaléka emelni tervezi jövőre, és a felmérésben szereplő munkakörök közül itt a legalacsonyabb – 16 százalékos – a tartós bérbefagyasztás aránya. A béremelés tervezett átlagos nagysága itt 4,66 százalék.

A felmérésben részt vevő vállalkozások negyven százaléka tervezi, hogy emeli a felső vezetők bérét 2011-ben. Tavaly – amikor a felső vezetők egyértelműen vesztesei voltak a recessziónak, valamint az egyes vezetőknek kifizetett irreálisan magas juttatások miatt kialakult közhangulatnak – még csak 33 százalék nyilatkozott így. A válaszadók 21 százaléka 2010 után továbbra is befagyasztja topmenedzserei munkabérét, ez az arány a tavalyi felmérés eredményéhez viszonyítva azonban lényegesen, negyven százalékkal alacsonyabb. A bércsökkenést tervező cégek aránya is a felére csökkent. A munkáltatók átlagosan 44 százaléka – vagyis tavalyhoz képest hat százalékkal több cég – tervez béremelést a középvezetőknél, és 35 százalékkal kevesebben, húsz százalékuk számol tartósan a bérek befagyasztásával.

A középvezetők bérének emelését a többségi külföldi tulajdonban levő munkáltatók hatvan százaléka tervezi, míg a bérek befagyasztása mellett tíz százalékuk döntött. A többségi magyar tulajdonban lévő vállalkozások esetében az arány 27, illetve 22 százalék, vagyis a magyar tulajdonú vállalkozások jóval óvatosabbak a béremelési tervek szempontjából. A kereskedelmi munkaköröknél a munkáltatók 41 százaléka tervez béremelést, és 21 százaléka dönt a tartós bérbefagyasztás mellett.

Béremelésre átlagosan a válaszadók 47 százalékánál számíthatnak a diplomás munkavállalók – ami ötszázalékos előrelépés az elmúlt évhez viszonyítva – úgy, hogy a tartós bérbefagyasztási tervek 18 százalékkal a második legalacsonyabbak. A többségében külföldi tulajdonú munkáltatók 62 százaléka tervez ezeknél a munkatársaknál béremelést. Ez az arány a többségében magyar tulajdonban lévő munkáltatók esetében azonban csak harminc százalék. Még ennél is kedvezőtlenebb az állami, önkormányzati költségvetési szerveknél és vállalatoknál a helyzet, mert csak 27 százalékban terveznek diplomás munkatársaik számára béremelést.

A válaszadók 46 százaléka – tíz százalékkal többen, mint a 2010-re vonatkozó felmérésben – tervezi az ügyviteli munkatársak bérének emelését. Látható az is, hogy nincs még mindenki túl a recesszión, hiszen jelentős mértékben – 22 százalékos arányban – további bérbefagyasztással kalkulálnak a munkáltatók.

A felmérés kitér a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos tervek feltárására. E szerint a béren kívüli juttatásokra fordítható keret emelését a megkérdezett szervezetek hat százaléka tervezi, ugyanakkor a válaszadók 26 százaléka érzi úgy, hogy további információkra van szüksége a döntés meghozatalához. A kafetériakeret emelését tervező munkáltatók 8 százalékot meghaladó emelést terveznek, a csökkentést tervezők pedig átlagosan 18 százalékkal mérsékelnék a béren kívüli juttatásokat.

(MTI)