A válság kezelésének „kereteit” akarja létrehozni az unió

A jövő év tavaszán várhatóan olyan jogszabály készül az Európai Unióban, amely átfogó válságkezelési keretet teremt a bankokra és befektetési vállalkozásokra vonatkozóan – jelentette be az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben, felvázolva terveit a jövőbeni pénzintézeti krízishelyzetek megelőzésére és kezelésére.

Michel Barnier, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos úgy fogalmazott: egyértelmű keretre van szükség, amely biztosítja, hogy a hatóságok Európa-szerte jól felkészültek legyenek a nehézségekkel küzdő bankok kezelésére, és szabályosan tudják lefolytatni az esetleges bankcsődöket.

A bizottság külön felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg nincs rendszer, amely a több tagállamban működő bankok csődjének más országokra átterjedő következményeit tudná kezelni. Ezért olyan keretet javasol kialakítani, amely biztosítja, hogy a hatóságok a lehető legteljesebb mértékben koordinálják tevékenységüket, és együttműködjenek a határokon átnyúló bankcsőd káros hatásainak minimalizálása érdekében. A tervek egyik kulcseleme, hogy a leendő Európai Bankfelügyeleti Hatóság – a tagállamok költségvetési felelősségének sérelme nélkül – rendelkezzen koordinációs és támogató szereppel válsághelyzetekben.

Az elmúlt években lezajlott nemzetközi pénzügyi válság idején szabályos felszámolás megszervezését lehetővé tevő mechanizmusok hiányában az uniós tagállamok kénytelenek voltak közpénzből megmenti bankszektorukat – emlékeztetett a bizottság. A bankokat segítő állami támogatások a bruttó össztermék 13 százalékát tették ki.

Meg kell próbálnunk a jövőben elkerülni a pénzügyi válságot. Ezért olyan fontos a bankszektor megerősítésére és egy valódi felügyeleti keret megteremtésére irányuló munkánk – fogalmazott Barnier. „A bankok azonban a jövőben is szembesülnek majd nehézségekkel, csődbe is juthatnak... Gondoskodnunk kell arról, hogy ezt csak az egész pénzügyi rendszer ledöntése, vagy a költségek adófizetőkre hárításának kockázata nélkül tehessék meg.”

A felkészítő és megelőző intézkedések között említi a javaslat az intézmények és a hatóságok számára előírt követelményt, hogy készítsenek a bankok esetleges súlyos nehézségeinek kezelésére vonatkozó és szanálási terveket. A hatóságokat korai beavatkozási hatáskörrel ruháznák fel a problémák megoldására, „például annak előírására, hogy a vezetőséget váltsák le, vagy hogy egy intézmény hajtsa végre a helyreállítási tervet, vagy váljon meg a pénzügyi stabilitását túlzottan veszélyeztető tevékenységektől vagy üzletágaktól.”

Barnier csapata azt is javasolja, hogy állítsanak fel a bankok által teljesített befizetéseken alapuló nemzeti alapokat, amelyekkel „finanszírozható a jövőbeli szanálási intézkedések költsége, és biztosítható, hogy a bankok talpra állítása hiteles opció legyen.” Barnier bejelentette, hogy a bizottság további tervei közt szerepel annak vizsgálata, hogy szükséges-e a banki fizetésképtelenségi rendszerek további harmonizációja (erről 2012 végén készül jelentés). Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság 2014. évi felülvizsgálatával egyidejűleg pedig Brüsszel azt is értékeli, milyen jogszabályi keret felelne meg leginkább a határokon átnyúló csoportok szanálására.

(MTI)