A hitelintézeti szektor lakossági termékeinek költségváltozásait célzó PSZÁF-vizsgálat során kiderült: a vizsgált 39 bankból 14, a takarékszövetkezeteknél 138 közül 100 nem módosított lakossági hitelterhein, és a pénzügyi vállalkozásoknál is nagyon csekély a változtatók száma. Számos pénzpiaci szereplő nem változtatott az ügyfeleknek felszámított költségeken, és a közeljövőben sem tervez ilyet.
A PSZÁF először jelentette meg a pénzügyi szervezetek által 2010. július 30-tól kezdődően alkalmazott költségek, díjak, kamatok változásait összefoglaló tájékoztatóját. Annak a vizsgálatnak az alapján, amely 2010. július végén indult, és év végéig tart a pénzpiaci szektor csaknem 500 szereplőjénél. A PSZÁF áttekinti, hogy az intézmények az általuk meghirdetett kondíciók szerint számítják-e fel a lakosságnak nyújtott szolgáltatásaik díját, költségét, kamatát.
A vizsgálat alapján a lakossági hitelek kamatai 2010. június 30. óta alapvetően nem változtak. A referenciakamathoz kapcsolt termékek kamatai a referenciakamat változásának megfelelően nőttek vagy csökkentek. A báziskamatokkal közvetlenül össze nem kapcsolt termékek kamatait több hitelintézet kisebb-nagyobb mértékben még csökkentette is.
A legjelentősebb, a jelzáloghiteleknél tapasztalható fejlemény, hogy a devizahitelezés korlátozása miatt új konstrukciók jelentek meg, kiegészítve a már meglévő forinthitelek kínálatát. A jelzálogalapú devizahitelezést teljesen megszüntették a hitelintézetek, illetve a vonatkozó jogszabályban lehetővé tett célokhoz igazították termékeiket. A folyamat a közeljövőben is folytatódhat – hívja fel a figyelmet a PSZÁF.
A vizsgált időszakban jelentek meg nagyobb számban az iskolakezdéshez kötődő akciós fogyasztási kölcsönök is. A legmarkánsabban érzékelhető változás a banki betétek után fizetett kamatok csökkenése, elsősorban a rövid futamidejű forintbetétek és a látra szóló kamatok esetében. A számlavezetés, a számlákhoz kapcsolódó szolgáltatások egyes díjelemei nőttek, általában a 2009-es fogyasztói árindex növekedésével egyező mértékben. Egy-két szolgáltatónál ez a számlacsomagok és kapcsolódó díjak széles körét érintette, a többi díjmódosítást végrehajtó intézmény csak egy-egy terméknél változtatott. Bizonyos számlatermékeknél például a korábban 0 forint költségű szolgáltatás is díjkötelessé vált, azaz az eddigi költségmentes szolgáltatás megszűnt.
A tőkepiaci termékek körében a változtatások nem összegezhetők egy jellemző alapján, intézményenként eltérő költségelemek módosultak. A legáltalánosabb jelenség az időszak alatt új befektetési alapok bevezetése volt, amellyel hét szolgáltató élt a lakosság által is elérhető szolgáltatások körében – áll a közleményben.
(MTI)

Éles lőfegyverrel próbálta rendezni a kocsmai vitát, döbbenet, hogy milyen büntetést kaphat