Obama túl sokat ad a semmiért

Túl sokat ad, túl keveset kér az Egyesült Államok a közel-keleti békefolyamat résztvevőitől – írja a The New York Times. Az amerikai lap szerint a legnagyobb gond az, hogy valójában a telepépítések ideiglenes szüneteltetésével sem oldódik meg semmi. Legalább húszezer észak-koreai szökött át a déli határon a háború óta – írja a CNN. Legalábbis körülbelül ennyi menekült él hivatalosan Dél-Koreában az egyesítési minisztérium szerint.

The New York Times (www.nytimes.com)

Túl sokat ad, túl keveset kér az Egyesült Államok a közel-keleti békefolyamat résztvevőitől. Az amerikai lap szerint a legnagyobb gond az, hogy valójában a telepépítések ideiglenes szüneteltetésével sem oldódik meg semmi.

„Az Egyesült Államok nem erőszakolhat ki egyezséget, nem foghatja a tárgyaló felek kezét, és nem akarhatja jobban e megegyezést, mint maguk a vitás államok” – fogalmazott Obama elnök a tárgyalások kezdetekor. Néhány héttel ezután azonban Amerika nemcsak hogy kézen fogva vezeti a palesztinokat és az izraelieket, de nagylelkű ajánlatokat is tesz, hogy azok ne álljanak fel az asztaltól.

Izrael esetében az Egyesült Államok katonai eszközöket, a Jordán-völgyi izraeli jelenlét hosszú távú támogatását, a palesztin területeken zajló fegyvercsempészet szigorú tiltását és ellenőrzését ígérte a 60 napos építési moratóriumért cserébe, ráadásul azt is felajánlotta, ez idő alatt minden a zsidó állammal szemben kritikus ENSZ BT-határozatot megvétóz, és minden erejével azon lesz, hogy hivatalos közel-keleti békeszerződést hozzon tető alá. És mit kér mindezért Amerika? A telepépítés 60 napos, kötelezően meg nem újítandó befagyasztását.

Egyes amerikai elemzők szerint Obama túl hamar ad túl sokat, és túl keveset kér cserébe. „Az izraeli csomag hihetetlenül nagylelkű ajándék gyakorlatilag a semmiért – magyarázta Daniel C. Kurtzer volt izraeli nagykövet. – Az elmúlt évek eseményeit látva nehéz elképzelni, mire lehet jó ez a két hónap.”

A palesztinok rövidebb, ám annál csábítóbb ajánlatot kaptak: azt, hogy Amerika támogatni fogja, hogy a létrejövő palesztin állam 1967 előtti határaival álljon fel, cserébe pedig azt kéri, Mahmud Abbász akkor is folytassa a tárgyalást, ha a telepek ügyében nem sikerül megegyezésre jutni. A palesztin miniszterelnök azonban vonakodik elfogadni az ajánlatot, legfőképp azért, mert az elmúlt év szinte teljes egészében a telepek kérdéséről szólt. Abbász úgy érzi, ha itt enged, gyengének mutatkozik, és támadási felületet biztosít.

Mások szerint a kormány csupán időt szeretne nyerni, két hónap múlva ugyanis az egyébként is nehéz politikai helyzetben lévő demokrata vezetés túl lesz a félidei választásokon. „Akkor talán végre komoly választás elé állíthatjuk mindkét felet” – reménykedik Daniel Levy volt közel-keleti tárgyaló.

CNN (www.cnn.com)

Legalább húszezer észak-koreai szökött át a déli határon a háború óta, legalábbis körülbelül ennyi menekült él hivatalosan Dél-Koreában az egyesítési minisztérium szerint.

A déli kormányhivatal egész pontosan 19 569 főt regisztrált 1953 óta. Ez azt jelenti, hogy minden hónapban legalább 200 északi kel át a határon. Dél-Korea mellett Kína a másik célja az emigrálóknak, arról azonban, hogy a szomszédos kommunista országba hányan érkeznek, nincs pontos adatunk, itt ugyanis bujkálniuk kell a menekülteknek, mivel Kína visszatoloncolja az elfogott koreaiakat a hazájukba, ahol súlyos büntetésre számíthatnak.

A két ország között hivatalosan máig nem ért véget a háború.