Damjanich János honvédtábornok utolsó levelét leendő mártírtársához, gróf Leiningen-Westerburg Károlyhoz írta a kivégzésük előtti éjszakán. A búcsúüzenet egyik szívszorító mondata: „Amit az Isten ad, kedves öregem, el kell viselnünk, mint oly sok háborús veszedelmet; keményen és félelem nélkül nézzünk szemébe a kaszásnak, és próbált férfiként álljuk ki azt, amit ránk mértek.” És valóban ezt tették azon az október hatodikai hajnalon 1849-ben Aradon a szabadságharc mártírjai. Mindnyájuk nevét hirtelenjében kevesen tudnák felsorolni, leginkább úgy élnek emlékezetünkben, mint a tizenhárom vértanú, az aradi tizenhárom.
(Magyar Nemzet, 2010. október 6.)

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség