Romák kitoloncolása: meggondolta magát az unió + Videó

Meggondolta magát az Európai Unió: mégsem indítanak vizsgálatot a romák franciaországi kitoloncolása miatt. Viviane Reding korábban még a második világháborús náci bűnökhöz hasonlította a francia lépéseket, most azonban elismerte, hogy a párizsi vezetés nem a szabad munkavállalás és letelepedés uniós irányelveit sértette meg, hanem a közbiztonság javítása volt a cél.

Tekintse meg a hírTV összeállítását

A júliusi grenoble-i zavargás során a francia városban rendőrőrsöket ostromoltak meg, autókat gyújtottak fel a cigányok, miután egyik társukat lelőtték az egyenruhások. A fiatal férfi egy kaszinó kirablása után menekült, és a rendőrökre is rátámadt.

Nicolas Sarkozy elnök a zavargások után hirdette ki közrendvédelmi csomagját. Ennek értelmében megkezdték az illegálisan épített romatelepek felszámolását, az ott lakók hazaküldését Romániába, illetve Bulgáriába. Az Európai Bizottság diszkrimináció gyanújával vizsgálatot indított Franciaország ellen, sőt az igazságügyi biztos a náci idők zsidóüldözéséhez hasonlította a történteket. A brüsszeli bizottság kedden azonban leállította az eljárást, miután Franciaország azzal érvelt: az intézkedés nem egy népcsoport ellen irányul, a romákat egyéni elbírálás alapján utasítják ki az országból.

Vivienne Reding most elismerte: a párizsi vezetés nem sértette meg a szabad munkavállalás és letelepedés uniós irányelveit: Sarkozy célja a közbiztonság javítása volt. Ezért nincs szó diszkriminációról az EU-biztos szerint. Brüsszel azt sem kifogásolja, hogy Franciaország néhány hete az ujjlenyomatok ellenőrzésével akadályozza meg a már kitoloncolt kelet-európai romák visszatérését.

A közösségi jog szerint a tagállamoknak joguk van uniós állampolgárokat is kiutasítani, ha azok veszélyt jelentenek a közbiztonságra, vagy túlságosan megterhelik a szociális rendszert.

(hírTV)