Selmeczi Gabriella közölte: a pénteken az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat egyrészt megnyitja a jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagok számára az átlépés lehetőségét az állami nyugdíjrendszerbe, másrészt megszünteti a pályakezdők számára a magánnyugdíjpénztárba való kötelező belépést, harmadrészt pedig az elmúlt években a vegyes rendszerből nyugdíjba vonultak számára megteremti az állami rendszerbe való visszalépés utólagos lehetőségét. Leszögezte: ha valaki a magánnyugdíjrendszerből visszalép az államiba, akkor az viszi magával a rá eső tulajdonrészt, s ennek mértékét a magánnyugdíjtagságon belüli portfólió összege határozza meg. Aki pedig a vegyes rendszerből nyugdíjasként tér vissza az államiba, annak jóváírják a veszteségét, és úgy kezelik a már nyugdíjban lévőket, mintha korábban ki sem léptek volna az állami rendszerből.
Kérdésre válaszolva elmondta: törvényjavaslata a harmadik eleme a „nyugdíjvédelmi programnak”, az első két elem az a törvényjavaslat-csomag volt, amely lehetővé teszi, hogy november 1-jétől a nyugdíjpénztárba átutalt havi harmincmilliárd forint az állami nyugdíjrendszer számlájára kerüljön. A mostani törvényjavaslat azzal lép tovább, hogy kimondja: a magánnyugdíjpénztár-tagok a vagyonukat átvihetik és kezeltethetik az állami pénztárban – tette hozzá a miniszterelnöki megbízott. Ennek technikájáról azt mondta: az érintett az egyéni számláját viszi magával az állami rendszerbe, a számlán lévő vagyont – amelynek egy része egy része állampapír, másik része pénzpiaci eszköz – nyilvántartják majd; de hogy milyen járadékban részesül majd az átlépő, annak szabályait a közeljövőben dolgozzák ki – hívta fel a figyelmet.
Aki úgy dönt, hogy a magánnyugdíjpénztárban marad, annak azt a 14 hónapot kell majd jóváírni, ameddig nem a magánpénztárakba utalták a pénzt; a jóváírás szabályait is ezt követően dolgozzák ki – közölte a fideszes politikus. A pénz a biztosítotté – hívta fel a figyelmet –, de hogy milyen formában kapja majd meg, azt ki kell dolgozni. Azokról, akik a vegyes rendszerből mentek nyugdíjba, Selmeczi Gabriella azt mondta: ha úgy döntenek, hogy visszalépnek az állami rendszerbe, cserébe a magánnyugdíjpénztárba befizetett összegekért – amelyet átadnak az állami kasszának – megkapják az állami nyugdíjuk száz százalékát, szemben a mai 75 százalékkal.
Selmeczi Gabriella elmondta: a kormánynak és parlamentnek a jövő év végéig kell megalkotnia a részletszabályokat, de ennél jóval gyorsabban hozzák meg ezeket. Megismételte: senkit nem érhet kár, ha visszalép az állami nyugdíjrendszerbe. Kérdésre válaszolva úgy vélekedett: az állam a magánpénztáraknál jobb hozamokat tud majd elérni az értékpapírok kezelésével, és garantálja a nyugdíjak értékállóságát. A működési költségeket érintő kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta: az állami rendszer három feladatot lát el, megállapítja a nyugdíjakat, nyilvántart és folyósít. Ezeket a feladatokat az APEH járulékbeszedési költségeit is nézve két százalékért, de ha ezt nem veszik figyelembe, akkor 0,9 százalékért végzik el. Ezzel szemben a magánnyugdíjpénztár a háromból csak egy tevékenységet lát el ötszázalékos működési költséggel és 0,9 százalékos kezelői vagyonkezelői díjért – tette hozzá. Úgy vélekedett, az állami rendszer a jelenlegi apparátussal, technikai felszereltséggel, a jelenlegi költségekért meg tudja majd oldani a feladatot.
Arra a kérdésre, hogy egyéni számlán vezetik-e majd az állami rendszerbe belépők pénzét, azt válaszolta: a kérdés előreszaladt, de az lenne a legkorrektebb megoldás, ha a magánnyugdíjrendszer egyéni számláit átvinnék az államiba, és ott vezetnék majd. Arra a kérdésre, hogy akik viszont már az állami rendszernek a tagjai, kapnak-e egyéni számlát, Selmeczi Gabriella nemmel válaszolt. Hozzátette: ők a felosztó-kirovó rendszer tagjai. Kiemelte: folytatni kell viszont a 2001–2002-ben elindított, de a szocialista kormányok által leállított a munkát, hogy az állami rendszerben is legyen mindenkinek egyéni számlavezetése. Kifejtette: két típusú számlavezetésről van szó; a magánnyugdíjrendszerben vezetett, tőkefedezeti elven működő számlát viszik át az átlépők az államiba, az állami rendszerben pedig az egyéni számla a munkaadói befizetéseit tartalmazná.
Arra a kérdésre, hogy a mostani lépések egy majdani nyugdíjreform-koncepció első lépései-e, a politikus azt válaszolta: a nyugdíjrendszer fenntartását szolgálják az adórendszer átalakítását és a munkahelyteremtést szolgáló lépések. A mostani feladat arról szól, hogy a kockázatos magánnyugdíjrendszer biztonságossá váljon az állampolgárok számára – fűzte hozzá. „Senki nem kötelezhető arra, hogy pénzét feltegye a nyugdíjtőzsdére, és ott kockáztassa a nyugdíját” – fogalmazott. Selmeczi Gabriella azt mondta: az MSZP a népszavazási kezdeményezésével a spekuláns üzletemberek oldalára állt az emberekkel, a nyugdíjasokkal szemben. Szerinte egy demokráciában még népszavazással sem lehet elvenni az emberektől a szabad választás jogát, senkit nem lehet rávenni arra, hogy a tőzsdén kockáztassa a nyugdíjforintjait.
(MTI)
