120 méter hosszan nem lehet dohányozni a HÉV-megállóban

A júniusban elfogadott dohányzási tilalom bevezetése után várhatóan rövidesen megtiltják a szeszesital-fogyasztást is a fővárosi aluljárókban, mint ahogy a tömegközlekedési járművek megállóiban is tilos lenne rágyújtani – Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester ugyanis ezt javasolja a Fidesz–KDNP-többségű Fővárosi Közgyűlésnek. György István javaslata szerint 5,27 százalékkal nőne a hulladékkezelés díja.

A főpolgármester a főváros köztisztaságáról szóló rendelet módosítására irányuló előterjesztésében emlékeztet arra: a közgyűlés júniusban döntött arról, hogy megtiltják a dohányzást a fővárosi aluljárókban. (Még korábban a fővárosi játszótereken, illetve azok közvetlen közelében tiltották meg a dohányzást.)

Tarlós István az előterjesztésében azt írja: ezeket egészíti ki előterjesztése a budapesti tömegközlekedési megállók (autóbusz-, trolibusz-, villamos-, HÉV-megállóhelyek, -állomások) területén való dohányzás megtiltásával. A rendelet értelmében tilos lenne a dohányzás a várakozás céljára elkülönített közterületen, illetve ha egyéb jelzés nincs, akkor például az autóbuszmegállóknál egy 2 méter széles, és 18 méter hosszúságú területen. Villamosmegállóknál a tiltott zóna kétszer 35 méteres, míg a HÉV-eknél kétszer 120 méter hosszú lenne.

A tilalom megszegését a közterület-felügyelők 50 ezer forintig terjedő pénzbírsággal szankcionálhatnák a javaslat szerint. A jogszabály a kihirdetését (azaz a közlönyben történő megjelenést) követő 45. napon, tehát legkorábban jövő januárban, vagy februárban lépne hatályba.

Adott a felhatalmazás

A főpolgármester emlékeztet rá: a fővárosi közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló közgyűlési rendelet felhatalmazást ad a budapesti önkormányzatoknak, hogy közigazgatási területükön a közterületeken történő szeszesital-fogyasztást megtiltsák. (Ezzel a lehetőséggel több önkormányzat – például a XI. kerület – már élt is.)

Tarlós István szerint kiemelt figyelmet érdemel a közrend és köztisztaság megtartása, a köznyugalmat veszélyeztető magatartás visszaszorítása, és ennek érdekében indokolt a szeszesital-fogyasztást valamennyi fővárosi aluljáróban megtiltani. A rendelet hatálya nem terjedne ki a közterület-használati hozzájárulással rendelkező vendéglátó-ipari teraszokra. Az előterjesztés szerint az aluljárókban történő szeszesital-fogyasztást megtiltó szabály 2011. január 1-jén lépne hatályba. A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén dönthet az ügyben.

Szükség van rá

György István, a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes azt javasolja, hogy az év elejétől 5,27 százalékkal nőjön a hulladékkezelés díja Budapesten. A főpolgármester-helyettes emlékeztet: a közgyűlés az idei évre nem fogadott el hulladékkezelési díjemelést, azonban – mint írta – a hulladékgazdálkodás és a környezetvédelem színvonalának fenntartása 2011-ben csak az inflációt kismértékben meghaladó díjemelés mellett valósítható meg.

Az előterjesztés szerint 2010-ben a 110 literes tartály egyszeri ürítése 550 forintba, a 120 literesé 600, a 240 literesé 1200, a 360 literesé 1800, a 770 literesé 3850, az 1100 literesé pedig 5500 forintba került. Januártól – a tartályok említett sorrendjében – az egyszeri ürítés 579, 632, 1264, 1896, 4053 és 5790 forintba kerülne. Az előterjesztés szerint egy négytagú család esetén, családi házas övezetben, egy 110 literes edény heti egyszeri ürítése havonta átlagosan nettó 2383 forintba került az idén, jövőre pedig 2509 forintba kerülne, azaz a havi kiadás 126 forinttal nőne.

Emelnék a kegyeleti díjakat

Átlagosan majdnem tíz százalékkal nőnek a kegyeleti szolgáltatási díjak januárban, ha a Fővárosi Közgyűlés elfogadja az erről szóló előterjesztést szerdai ülésén. György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes előterjesztésében emlékeztetett rá: a közgyűlés tavaly decemberi ülésén nem fogadta el a 2010-re vonatkozó díjemelési javaslatot, ennek következtében számos rekonstrukciót és beszerzést el kellett halasztani, ami a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. által nyújtott szolgáltatás színvonalának romlását okozta.

A szolgáltatási díjak befagyasztása becslések szerint 100 millió forintot meghaladó bevételkiesést jelentett a társaságnak. A javaslat szerint 5 százaléktól 27,2 százalékig változó mértékben nőnének a temetkezési szolgáltatás díjai, a javaslat szerint a közszolgáltatási díjtételek bevételek alapján súlyozott átlagos emelkedése 9,6 százalék lenne januártól.

A fenntartás (sírhelymegváltás, temetőfenntartási hozzájárulás) díja 10 százalékkal emelkedne, a szóróberendezés igénybevételének díja 18,2 százalékkal, a sírásásé 5,4 százalékkal, a ravatalozásé 5 százalékkal, a halotthűtés díja 27,2 százalékkal, a temetőn belüli szállítás díja 10 százalékkal emelkedne.

Ha elfogadják a javaslatot, 2011-ben a hagyományos földbe temetés esetén a teljes körű kegyeleti szolgáltatás díja összesen 15 035 forinttal (5,51 százalékkal) növekszik, a hamvasztásos temetés esetén 5727 forinttal (3,41 százalékkal), szórásos temetés esetén pedig 6909 forinttal (6,05 százalékkal). Az előterjesztés szerint a díjtételnövelés „nem tartalmaz még ésszerű nyereségnagyságrendet sem”.

2,7 százalékkal nőne az ivóvíz díja

Lakossági és nem lakossági fogyasztók számára eltérő mértékben nő az ivóvíz fogyasztási díja a fővárosban januárban, ha a Fővárosi Közgyűlés szerdán elfogadja az erről szóló javaslatot. A lakossági fogyasztók számára 2,7 százalékos, a nem lakossági fogyasztók számára 6,4 százalékos lenne a díjemelés.

György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes előterjesztésében azt írja, a közgyűlés 2009-ben nem fogadta el a Fővárosi Vízművek 4,7 százalékos emelésről szóló javaslatát, és mindössze egyszázalékos emelést határozott meg azzal, hogy az továbbítandó a vízbázisokon működő önkormányzatoknak. A vízművek két megoldást kínál díjjavaslatában. Az egyik szerint minden budapesti fogyasztó számára egységesen 3,5 százalékos vízdíjemelés lenne. A másik javaslat szerint a lakossági fogyasztók számára 2,7 százalékos, a nem lakossági fogyasztók számára 6,4 százalékos lenne a díjemelés. Ez a változat összességében ugyancsak 3,5 százalékos díjemelést jelentene.

Az eltérő díjmértékek bevezetését a javaslat szerint alátámasztja, hogy a vállalati fogyasztók az áfa visszaigényelhetőségéből eredően jelenleg gyakorlatilag 20 százalékkal alacsonyabb vízdíjat fizetnek, és ha a nem lakossági fogyasztóknak évről évre rendre jobban emelik a víz díját, mint a lakossági fogyasztóknak, akkor a nem lakossági fogyasztók nettó vízdíja felzárkóztatható a lakossági díj bruttó szintjére. A javaslatban utalnak arra, hogy Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Nyíregyházán, Szegeden is eltérő díjat alkalmaznak a lakossági és nem lakossági fogyasztóknak.

György István azt javasolja a közgyűlésnek, hogy azt a javaslatot fogadja el, amely 2,7 százalékos lakossági vízdíjemelést jelent 2011-re. Ebben az esetben a lakossági ivóvíz-fogyasztási díja 187,2 forintra nőne köbméterenként, az ipari-közületi díj pedig 194 forintra köbméterenként.

Az ivóvíz-szolgáltatás díját az ivóvízalapdíj és az ivóvízalapdíjon felüli ivóvíz-fogyasztási díj együttesen képezi. A javaslat szerint az alapdíjak a lakossági és nem lakossági fogyasztók számára egyaránt (átlagosan) 2,7 százalékkal emelkednének.

(MTI)