A kedves és lovagias fabábu töretlen sikerszériája hatvan évvel ezelőtt, 1950. február 16-án kezdődött. Hat évtizede Vaszilij Vajnonen szövegkönyvével, s koreográfus felesége, Klavgyija Annasevszkaja betanításában mutatták be a darabot a Magyar Állami Operaházban. A balett előtte sem volt ismeretlen a magyar közönség előtt, hiszen 1927-ben, Brada Ede koreográfiájával és Marius Petipának, a pétervári Marinszkij Színház vezető balettmesterének koncepciójával színpadra állították a kedves történetet, ám a háború végéig mindössze húsz alkalommal vették elő a balettet.
Az idei, jubileumi A diótörő sorozat az évforduló alkalmából Oláh Gusztáv hatvan évvel ezelőtt készült, felújított díszleteiben várja a közönséget. Oláh hagyományos, festett vásznait az Operaház műtermében festették újra festőművészek. A munkát némileg nehezítette, hogy a díszlethez nem tartoztak tervrajzok; mindössze fotók és Oláh Gusztáv eredeti, ám csupán A4-es méretű látványtervei álltak rendelkezésre, a festőművészek ezek alapján tervezték meg az arányokat. A hatvanéves balett díszleteinek újragyártása az értékőrzést szolgálja.
(
A karácsony este játszódó darab még a cári Oroszországban született meg. Ivan Vszelovszkij, a cári színházak főigazgatója nyújtotta át ifj. Dumas A diótörő és egérkirály című történetét Marius Petipának, aki a Csipkerózsika hatalmas sikere után ismét Csajkovszkijt választotta zeneszerző munkatársnak. A koreográfus részletező aprólékossággal írta meg a két felvonásra tervezett mesebalett szövegkönyvét, amely alaposan eltér az eredeti mesétől – jószerével csak a német patrícius miliő és a diótörő–egérkirály párviadal maradt meg E. T. A. Hoffmann történetéből. Az álom-varázslat látomásai beleolvadtak egy drazsébolt-cukrászműhely árukészletébe. Marius Petipát betegsége megakadályozta a balett színpadra állításában, így végül első asszisztense, Lev Ivanov vitte színre a kétfelvonásos balettet.
A jelenleg látható verzióban Vajnonen a saját olvasatában Gorszkijhoz, Hoffmannhoz, de elsősorban Csajkovszkij muzsikájához igazodik. Három felvonásban, tíz képre tagolta a balettet, librettójában Klárából Marika, illetve Mária hercegnő lett, a gyermekek száma is egy fővel gyarapodott: Marika, Lujzi és Feri alkotják a gyermektriászt.
Előadások:
2010. december 9., 10., 12., 15., 16., 18., 19., 23., 25., 26., 29., 30.
2011. január 14., 15., 19., 22.
