„A top tízben lévő emberek” ne játsszanak tízezrek életével + Képriport

Elfogadta a Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottság ügyrendjét és munkatervét a parlamentben tartott keddi ülésén.• A mélyen fekvő, belvizes területeket féltik a vörösiszaptól

A tíztagú testület azt szeretné feltárni, hogy milyen mulasztások vezettek a vörösiszap-tározó gátjának átszakadásához, illetve hogy a tározó építése és fenntartása során követtek-e el visszaéléseket. A jövő év novemberéig elkészülő jelentésben elsősorban a politikai felelősséggel foglalkoznának, illetve azzal, hogy az előző ciklus kormányzatához, konkrétan a Gyurcsány Ferenc volt kormányfőhöz köthető vállalatokat terheli-e felelősség a katasztrófa bekövetkeztéért. A bizottság a privatizációs szerződésektől fogva az október 4-én bekövetkezett gátszakadásig terjedően vizsgálja a vörösiszap-tározó és az azt üzemeltető cég felelősségét, a szerződésben foglaltak végrehajtását, valamint megvizsgálja az országban a környezetre veszélyes technológiát alkalmazó – működő vagy már bezárt – más ipari létesítmények állapotát. A feladat ellátásához két szakértőt kértek fel.

Jávor Benedek, a bizottság LMP-s tagja azt kérte a bizottság tagjaitól, objektív felelősségmegállapítást végezzenek, mert – mint fogalmazott – ha bebizonyosodik, hogy valóban van köze Gyurcsány Ferencnek vagy hozzá közel álló cégeknek a katasztrófához, „akkor senki nem mossa le róluk, hogy ez volt a bizottság megalakulásának a célja”. Lasztovicza Jenő (Fidesz) azt mondta: „a top tízben, százban lévő emberek” ne játsszanak több tízezer ember életével, vagyonával, javaival, ezért a világ legszigorúbb környezetvédelmi törvényének megalkotását javasolta. Jávor Benedek megjegyezte, az Országgyűlés előtt van már a környezetvédelmi törvényhez kapcsolódó módosító indítvány, illetve számos jogszabálytervezet előkészítés alatt áll.

Lasztovicza, aki a Veszprém megyei védelmi bizottság és a megyegyűlés elnöke is, arra kérte politikustársaitól, hogy se az ügyet, se a katasztrófahelyzetet ne használják politikai célokra, mert csak hangulatot keltenek, és csak olyanok nyilatkozzanak, akik személyesen jártak a térségben. Ékes József frakciótársa azt javasolta, hogy tartsanak kihelyezett ülést Ajkán vagy a katasztrófa sújtotta települések egyikén.

Kovács Tibor (MSZP) túlzott mértékű vállalkozásnak tartotta, hogy a bizottság az ország valamennyi veszélyes üzemét, tárolóját felmérje. Gőgös Zoltán, a bizottság szocialista alelnöke a legfontosabbnak azt nevezte, hogy a katasztrófában érintett emberek számára egyértelműsítsék: kártalanítás vagy kárenyhítés történik-e.

A vizsgálóbizottság tagjai között abban volt vita, hogy hány tag javaslatára lehessen meghallgatni embereket. Kepli Lajos (Jobbik) elnök két főt javasolt, míg a Lasztovicza Jenő ötvenszázalékos többséget tartott volna elfogadhatónak. Ötperces szünet elrendelése után sem a három, sem a négy, sem pedig az öt tag javaslatát nem fogadták el, így a bizottság elnökének javaslata maradt érvényben. A bizottság legközelebb februárban ül össze.

(MTI)