A tervezett kibocsátásból 185 milliárd euró államkötvény, 117 milliárd pedig rövid lejáratú állampapír lesz. Ezen kívül negyedévenként 2-3 milliárd euró értékben inflációkövető kamatozású értékpapírokat is terveznek kibocsátani.
A korábban vártnál 0,5 százalékponttal kevesebb, 4 százalék lehet a 2010. évi GDP-arányos államháztartási hiány Németországban. Az év elején még 4,5 százalék feletti költségvetési hiánnyal számolt a német pénzügyminisztérium. „A hiánycélon azért csökkenthettünk, mert a gazdaság eredményei a vártnál kedvezőbben alakultak” – nyilatkozta októberben Jörg Asmussen német pénzügyminiszter-helyettes.
Jean-Claude Juncker, az Eurogroup elnöke és Giulio Tremonti olasz pénzügyminiszter szerint saját kötvényeket kellene kibocsátania az EU-nak a pénzügyi nehézségekkel küszködő euróövezeti országok megsegítésére és az euróval szembeni befektetői bizalom helyreállítására. A két európai politikus annak a véleményének adott hangot, hogy az úgynevezett „páneurópai” kötvények („E-bond”) stabilizálhatnák az európai államkötvénypiacot az EFSF európai pénzügyi stabilitási eszköz rendelkezésére álló 750 milliárd euró felhasználását követően. Véleményük szerint egy európai államadósság-kezelő ügynökség (European Debt Agency) akár az EU gazdasági teljesítményének 40 százalékáig is bocsáthatna ki kötvényeket.
A javaslat azonban a legnagyobb európai gazdaság, Németország heves ellenállásába ütközik, mivel az E-bond bevezetése megnövelné a német vállalatok hitelfelvételi költségeit. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint az E-bond bevezetéséhez az uniós alapszerződést is módosítani kellene. „Mindaddig, amíg független nemzeti pénzügypolitikát folytatunk, nem adhatjuk fel az európai országokban a költségvetési fegyelmet garantáló ösztönző és szankcionáló eszközöket” – mondta Wolfgang Schäuble a Financial Timesnak adott korábbi videóinterjúban. „Különben az euró megbukik” – tette hozzá.
(MTI)
Grok
Antiszemita tartalmak miatt törölt bejegyzéseket a Grok, Elon Musk chatbotja
