Szijjártó Péter hozzátette: ennek a döntésnek a jogtechnikai következményeit a Nemzetgazdasági Minisztériumnál készülő törvényjavaslat fogja rendezni. Beszámolt arról, hogy a pozitív reálhozam kivételének adómentessége vita tárgyát képezte. Vita zajlott arról, hogy ennek a reálhozamnak mint tőkejövedelemnek a kivétele esetén is a 16 százalékos személyi jövedelemadó legyen érvényes a jövő év elejétől, mint minden más jövedelem esetében; végül azonban az az álláspont győzedelmeskedett a nyugdíjak minél nagyobb biztonságba való helyezése érdekében, hogy akik áttérnek az állami rendszerbe, de pozitív reálhozamuk volt a magánnyugdíjpénztárban, azok adómentesen vehetik fel a reálhozamukat, ha jövő év január 31-ig áttérnek az állami rendszerbe – fejtette ki a szóvivő.
Biztonságba kerülnek a nyugdíjak
Újságírói kérdésre egyelőre nem tudott adatokat közölni arról, hogy ez az intézkedés hány embert érint, milyen költségvetési kihatása lehet, illetve hogy az állami rendszerbe áttérők milyen hamar juthatnak majd a pénzükhöz. Az adóbevételnél fontosabb, hogy az emberek nyugdíja biztonságba kerüljön – hangsúlyozta.
A nyilatkozattervezet rögzíti azokat a célokat, amelyeket a nyugdíjvédelmi akció, illetve törvénycsomag céljaként tűztek ki, tehát azt, hogy mindenki jól járjon, mindenkinek biztosítsák annak a lehetőségét, hogy áttérjen az állami nyugdíjrendszerbe, s ezáltal biztonságba tudja helyezni mindenki a nyugdíját – mondta Szijjártó Péter.
Vizsgálatokat indítanak
Ki kell vizsgálni a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseivel való gazdálkodás körülményeit – indítványozzák az előterjesztők zárásként a nyilatkozattervezetben. Ez utóbbi kitétel kapcsán Szijjártó Péter elmondta: vizsgálni kell többek között azt, hogy mi történt az emberek által befizetett járulékokkal, miért volt szükség arra, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszerben a működési költségek és a vagyonkezelési díjak jóval magasabbak legyenek, mint az állami rendszerben. A vizsgálat konkrét formájáról a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott készít majd előterjesztést – jegyezte meg.
Igazítani kellett
Volt egy fizetésben jelentős különbség a nemzeti bank elnöke és felügyelőbizottsági elnöke között, miközben a felelősség ügyében koránt sincs ekkora különbség, ezeket egymáshoz kellett igazítani – indokolta a kormányfő szóvivője újságírói kérdésre azt, hogy a 2011. évi költségvetést megalapozó, a kormány által is támogatott módosító indítványok hétfői parlamenti elfogadása nyomán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fb-elnökének tiszteletdíja havi bruttó 1,2 millió forintra emelkedik, 300 ezer forintról. (A jegybank felügyelőbizottságát az elmúlt hetekben újította meg a parlament, elnöke Járai Zsigmond korábbi MNB-elnök lett.)
Szijjártó Péter – egy hétfői, a közjogi méltóságok 13. havi juttatását megszüntető parlamenti döntést kommentálva, szintén kérdésre válaszolva – kitért arra: elképesztő számukra, hogy amikor a szocialista kormánytöbbség korábban arról döntött, hogy a megszorítások keretében elveszi a közalkalmazottaktól a 13. havi fizetést, pont arról feledkeztek meg, hogy a szocialista miniszterelnöknek is jár ez a juttatás. „Ezt őszintén meg kell mondani, hogy most vettük észre, merthogy teljesen kézenfekvőnek gondoltuk, hogy ha a közalkalmazottaktól elvették a 13. havi fizetést, akkor elvették a miniszterelnöktől is” – mondta a szóvivő, hozzátéve: ezért kérték a Fidesz-frakciót, járjon el az ügyben, hogy meg lehessen szüntetni „ezt az elképesztő állapotot”. A dolog diszkrét bájához tartozott, hogy a szocialisták ahelyett, hogy bocsánatot kértek volna, mindenfajta mondvacsinált érvekkel próbáltak politikai támadást indítani az előterjesztők ellen – jegyezte meg.
Arra a kérdésre, a kormány tesz-e lépéseket a benzin árának mérsékléséért, azt mondta: tanulmányozzák a helyzetet, és meglátják, mit tehetnek.
(MTI)
Magyar Péter
Imane Helif vs Magyar Péter – csúcsra ért az internetes mémgyártás
