Hajszál híja volt csak a totális brit összeomlásnak?

Nagy-Britannia könnyen Görögország sorsára juthatott volna, ha a tavasszal kormányra került konzervatív–liberális kormánykoalíció nem kezd hozzá az államháztartás konszolidálásához – mondta kedden a brit miniszterelnök.

David Cameron, aki a Liberális Demokraták vezetőjével, Nick Clegg miniszterelnök-helyettessel tartott közös évzáró nemzetközi sajtóértekezletet a Downing Street-i kormányfői hivatalban, kijelentette: a koalíció a májusi választások után „mentőakciót” volt kénytelen elindítani, tekintettel a munkáspárti elődtől örökölt gazdasági helyzetre.

Cameron szerint nem túlzás a „mentőakció” szó használata: „Csak meg kell nézni, mi történik Írországban, Görögországban, Dél-Európában... Nyolc hónappal ezelőtt mi is hasonló irányba tartottunk.” A konzervatív párti miniszterelnök felidézte, hogy a májusban hivatalba lépett új kormány békeidőben soha nem mért – a hazai össztermék 11 százalékát meghaladó – államháztartási hiányt örökölt, a költségvetés által elköltött minden négy fontból egy fontot hitelből kellett finanszírozni, és nem volt hiteles terv sem a hiány, sem az adósság kezelésére.

Cameron szerint Nagy-Britannia „veszélyzónában volt”, és a konzervatív-liberális koalícióra hárult, hogy e veszélyzónából nehéz költségvetési döntésekkel kivezesse a brit gazdaságot. A kormány „nyolc rövid hónap alatt alapvető irányváltást hajtott végre a gazdaságban” – tette hozzá, kijelentve, hogy e „mentőakciónak” köszönhetően a brit gazdaság piaci finanszírozásának költségei csökkentek, és Nagy-Britannia lehetséges legjobb hitelminősítői osztályzata biztonságban van.

A májusi választások után kormányra került konzervatív-liberális koalíció a gazdaság és a költségvetés állapotának átvizsgálása után, június végén soron kívüli költségvetést terjesztett be, amely valóban igen lendületes konszolidációs programot tartalmaz. Ennek fő célkitűzése, hogy a hazai össztermékhez mért teljes brit államháztartási hiány a jelenlegi, 2010-2011-es pénzügyi évre várt 10,1 százalékról 2015-2016-ra alig 1,1 százalékra csökkenjen, a strukturális deficit pedig megszűnjön. A költségvetés elsődleges jelentőségű intézkedései között van a fő áfakulcs felemelése 17,5 százalékról 20 százalékra a jövő évtől, különadó kivetése a Nagy-Britanniában működő bankokra szintén 2011-től, valamint az évi 21 ezer fontnál (hétmillió forintnál) többet kereső közalkalmazottak bérének befagyasztása két évre.

A célok között szerepel 490 ezer állami alkalmazotti állás felszámolása is a következő öt évben. Ez az közszférában dolgozók csaknem 9 százalékos létszámcsökkentésének felel meg. A brit kormány már idejekorán hozzákezdett a közvélemény felkészítéséhez a kemény takarékossági intézkedésekre. George Osborne pénzügyminiszter a Financial Times című gazdaság napilapnak nem sokkal a választások után azt mondta, hogy az új kormánykoalíció „különböző szekrényekben mindenféle csontvázakra lel”, mivel a Munkáspárt vezette előző kormány „abszolút borzalmas közfinanszírozási helyzetben” hagyta utódjára az országot.

(MTI)