Ötvenévesen még mindig kifogástalan a külseje

Legyél bárki, ki ide belépsz, gyermek éned felülkerekedni kész – akár ez a kis szöveg is állhatna a Barbie–Lego-kiállítás bejáratánál, a Millenáris Fogadónál. A két népszerű játék ötvenedik születésnapjára rendezett vándorkiállítás két hétre Budapestre érkezett.

A Millenáris Fogadóban megrendezett kiállításon nem is a gyerekek tolongtak, hanem a felnőttek. Igazi lelkesedéssel vizsgálták a Barbie babákat egyesével, miközben kicsit nosztalgiáztak. Előttem két 30 év körüli lány ment, akik testvérek voltak. Minden vitrin előtt megálltak, és jól szemügyre vették a babákat. „Jé, nekem ilyen volt” – mutatott rá az egyikre. „Kíváncsi vagyok, most milyen állapotban van!” – tette hozzá. Továbbsétáltunk. Erre a testvére is felkiáltott: „Ilyen ruhája volt az enyémnek, sőt, még ilyen bundája is!” – örvendezett.

A Dockennek nevezett középkori babák a felnőttek világának tükörképei voltak egészen a 19. század végéig. A babák eredeti célja nem a játék volt, hanem a játékos tanítás – előkészület a felnőtté válásra, gyermeknevelésre és a háztartás vezetésére. Ezeket a néha életnagyságú divatbábukat küldözgették egymásnak az európai uralkodók a divat nagyköveteként. Az öltöztetőbaba háromdimenziós verzióját alkotta meg Ruth Handler, aki kislányáról, Barbaráról nevezte el az első Barbie babát, melyet a legújabb divat szerint lehetett öltöztetni és különböző apró kiegészítőkkel díszíteni.

Az első számú lófarkas Barbie 28 centi magas szőke szépség volt, vinilből gyártották, és fehér-fekete csíkos fürdőruhát viselt. Megkülönböztető jegyei az élénkpiros ajkak, vonzó smink, sötét szemkontúr, valamint hangsúlyos szemöldök, erősített, szfinxszerű tekintet. A Barbie nem csak egy baba, de az 1950-es évek ideális nőfigurája. Német kvízműsorok és életmódmagazinok fontos szereplője. A Barbie bemutatkozott aktív, merész és fiatalos oldaláról is, mint korának tinédzserei. A Beatles-korszak idején minden hajszínt kipróbált: szőkét, vöröset, a barna minden árnyalatát a világostól a csokoládéig. 1995-ben mint „űrhajós kisasszony” jelent meg. Barbie teniszezik, úszik, kalauz, szorgos háziasszony, sőt még versenyző is a Ferrarinál.

Minden percben készül

A feltaláló, Ole Kirk Christiansen 1934-ben talált rá a Lego névre. A dán „Leg Godt” – „játssz jól!” szókapcsolat két szavának első két betűjéből alkotta meg. Mikor Ole Kirk Christiansen asztalosmester 1932-ben fajátékokat kezdett el gyártani, nem is sejthette előre, micsoda fantasztikus fejlődést indít el. 1974-ben született meg az első Lego-emberke. Mikor a minifigurák először megjelentek, a cég eldöntötte, hogy arcuk sárga színű lesz. A cég Dániában, az USA-ban, Csehországban és most már Magyarországon is gyártja termékeit. A Lego-elemek sok lehetséges kombinációja arra buzdítja a gyerekeket, hogy minél többet használják a képzelőerejüket és hogy felfedezzék saját kreatív világukat. A Lego-játékok varázsát újraépíthetőségük adja. Lenyűgöző, mi mindent lehet építeni ebből az egyszerű elemből. Építettek belőle autókat is, aminek a belsejében jól látható volt a sebváltó, a rádió és a kilométeróra, természetesen Legóból. De volt ott hotel, kép, és egy Boeing-787-es is Legóból. Természetesen a Ferrari sem maradhatott ki, a Legóból készült 375 Plusszal képviseltette magát.

A Lego-kockák az óra minden percében, a hét minden napján készülnek. Másodpercenként körülbelül hét Lego-játékot adnak el a világon. A mintákat Németországban gyártják, 0,002 milliméteres pontossággal. Az 1958-tól a mai napig gyártott minden Lego-elem teljesen kompatibilis egymással. Hat Lego-kockát 915 millióféleképpen lehet kombinálni, és ha 40 000 000 000 Lego-kockából tornyot építenénk, a torony elérné a Holdat.

A Millenáris Fogadóban megrendezett kiállítást december 19-éig nézhetik meg az érdeklődők.