Rubinnal ékesített luxus lótakaró

Hétfőn nyílik meg a Főúri öltözetek az Esterházy-kincstárból című új kiállítás az Iparművészeti Múzeumban – olvasható az Iparművészeti Múzeum közleményében. A nemesi viseletek és házöltözetek mellett számos nyereg és lótakaró is látható majd, köztük az a több száz rubinkővel díszített „jancsik”, melynek selyemszövetét ezüsttel szőtték át.

A lófelszerelések, vagy ahogyan egykor nevezték, a lóöltözetek megkülönböztetett helyet kaptak a 16–17. századi magyar főúri kincstárakban. A lovak száma, felszerelésük minősége és mennyisége tulajdonosuk rangját és gazdagságát jelképezte. Az ékkövekkel, gyöngyökkel díszített, aranyozott ezüstlemezzel és bársonnyal borított úgynevezett pompára való készleteket bőrtokokba, ládákba csomagolva tárházakban őrizték és csak ünnepi alkalmakkor vették elő.

Az értékes magyar és európai készletek között előkelő helyet foglalnak el a portainak nevezett oszmán-török nyergek, ló- és nyeregtakarók, íj- és nyíltegezek stb. Az Esterházy-kincstárba a török lóöltözetek többnyire diplomáciai ajándékként, hadizsákmányként vagy a rabok szabadulásáért fizetett váltságdíj formájában kerültek; a legkorábbi darabok azonban a feleségek hozományából származtak.

A nyeregtakarók gyűjtőneve az oszmán-török csaprag szóból származó cafrag. A téglalap alakú cafragokat a ló farára borították, részben vagy egészben hímzéssel díszítették és rojtokkal szegélyezték. Az arany- és ezüstdróttal (skófium) készült úgynevezett „nehéz hímzéseket” férfiak készítették, akik a nemesfém drágasága miatt olyan speciális öltést alkalmaztak, amelynél a fémfonal csak a felületen halad. A cafragok vagy tegezek legdrágább változata a „merőn” varrott, melynek egész felületét skófium vagy arany- és ezüstfonalas hímzés borítja.

A kincstár két jancsik nevű török lótakarója közül az egyik a lópáncélok formájára készült, a másik egy ezüsttel átszőtt selyemszövet alapon több száz rubinkővel ékített, luxus kivitelű, fejedelmi darab. A kincstár egykori gazdag fegyver- és fegyvertokkészletét néhány díszfegyver, egy magyar pisztolytok és hat török íj és nyíltegez képviseli az új kiállításon.

A 2011. szeptemberéig látogatható tárlaton az Esterházy-család lenyűgöző ruhatárával együtt közel 70 darabot számláló, lóöltözeteket (nyergeket, ló- és nyeregtakarókat), valamint házöltözeteket (kárpitot, paplanokat, ágytakarókat, ágyfüggönykészletet és asztalterítőket) is magába foglaló Esterházy-textilgyűjtemény által megismerkedhetünk a 16–17. századi magyar és külföldi művészek, műhelyek remekeivel és bepillantást nyerhetünk a magyar főnemesség, a Thurzó, Thököly, Báthory, Kéry, Lorántffy, Oláh és más családok életmódjába, szokásaiba is.