Simor megmagyarázza, miért emelkedett az alapkamat + Képriport

A világpiaci olajárak emelkedése és az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) létrejött bérmegállapodás játszott döntő szerepet abban, hogy monetáris tanács 25 bázisponttal, 5,75 százalékra emelte az alapkamatot – jelentette ki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntést követő hétfői tájékoztatón. • Újabb 25 bázisponttal emelte a monetáris tanács az alapkamatot

Noha az elmúlt egy hónapban az élelmiszerárak és a keresetek alakulása inflációs szempontból kedvező volt, a világpiaci olajárak és az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) létrejött bérmegállapodás hatása a következő egy-két évre inflációs szempontból kedvezőtlen, és ezzel a 3 százalékos inflációs cél távolabbra került – indokolt a jegybank elnöke. Simor András elmondta: a minimálbért és a szakmunkás minimálbért is tartalmazó OÉT-megállapodás, valamint a 4-6 százalékos bérajánlás magasabb inflációt jelent, mint amivel inflációs prognózisában kalkulált az MNB. A jegybank a bérajánlási sáv aljához közeli mértékkel számolt – tette hozzá.

Éleződhet a feszültség

A magyar jegybank és a kormány közötti, máris jelentős feszültség további éleződését eredményezheti az MNB hétfői újabb kamatemelése – vélekedtek a negyed százalékpontos szigorítás bejelentése után londoni felzárkózó piaci elemzők. Arról eltértek a citybeli vélemények, hogy az inflációs kilátások mennyire indokolják az egymás utáni második kamatemelést, amelynek nyomán 5,75 százalékra emelkedett az MNB alapkamata.

(MTI)