Űrhajók, galaktikus birodalmak és részeg varázslók, mi más kell a fa alá?

Sokan tartják, hogy a könyv a legszebb ajándék. Ez a közhely azonban csak akkor igazolódik be, ha tudjuk, kinek mit kell venni. Az MNO a közelmúltban megjelent sci-fi és fantasy művek közül szemezgetett. Cikkünk az utolsó pillanatban vásárló laikusoknak és a műfaj szerelmeseinek próbál utat mutatni, hogy legalább a könyvesboltban ne akarjunk lézerfegyvert rántani vagy évszázadokon át tartó átkot szórni embertársainkra vagy magunkra.

Többek között Arthur C. Clarke, Isaac Asimov, Stanislav Lem és Terry Pratchett művei jelentek meg a közelmúltban a hazai könyvpiacon. Ez a névsor a sci-fi és fantasy műfaj rajongóit bizonyára egy pillanat alatt meggyőzi arról, hogy ne zoknit vagy Hello Kitty-s bugyit kérjenek a Jézuskától. De lássuk a megjelent műveket röviden!

A kultikussá vált 2001: Űrodüsszeia alkotójának, Arthur C. Clarke-nak régóta várt könyve, a Randevú a Rámával című kötettel kezdődő saga második része, a Ráma II. került a boltok polcaira. (A 2001: Űrodüsszeiából Stanley Kubrickkal készített filmváltozatot, amelynek zenéjét Ligeti György szerezte.) A most megjelent művét Clarke a NASA írói vénával is megáldott vezető tudósával, Gentry Leevel együtt hozta létre.

Univerzumokon átívelő hírnév

Asimov munkáit az egyik „szakkiadó” kezdte újra nyomtatni enciklopédia formátumban. Az Alapítvány-Birodalom-Robot univerzumot egybefogó Encyclopedia Galactica ötödik része után a sci-fi-mester regényeit és novelláit szedték csokorba. A sorozat címét Encyclopedia Galactica Alternativára változtatták ugyan, de a számozást meghagyták, így a rajongók már a IX. kötetet tehetik fel polcukra. A Szukits Könyvkiadó a tudományos-fantasztikus irodalom másik nagy alakjának, Stanislav Lemnek a kiadására is vállalkozott. A mesék világán át a komoly társadalomkritikát is érintő (a Szovjetunióban élt!) író oeuvre-jének már a negyedik kötete jelenik meg Stanislaw Lem teljes science-fiction univerzuma címen.

A két alkotó munkásságáról csak szuperlatívuszokban lehet értekezni: nem túlzás kijelenteni, hogy alkotásaik gyakorlatilag egyet jelentenek a tudományos-fantasztikus irodalom aranykorával.

Terry Pratchett: Az őrült varázslók mi vagyunk

A hazánkban még talán kevésbé ismert Terry Pratchett két könyve (Agyaglábak, Vadkanapó) jelent meg a Delta Vision jóvoltából a közelmúltban. A Korongvilág-univerzum megalkotója Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban hihetetlen népszerűségnek örvend, a 2007-es adatok szerint 50 millió darab fogyott könyveiből világszerte: sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szigetországban a drágább alkoholos nedűk jogtalan eltulajdonítását megnehezítendő védelmi rendszerrel akarták megóvni a „szegény” fiatalságot könyveitől. Az alkotó munkássága a sci-fi világában gyökeredzik, de a világhírt a műfajparódiának titulálható fantasy könyvek hozták meg a számára. Történetei nem is inkább a műfajt, hanem saját valóságunkat fordítja ki sarkaiból; életünk minden szegmensét egy varázsszemüvegen keresztül mutatja be, amelynek dioptriái a popkultúrán keresztül a teológián át a „magasirodalomig” mindent magukba foglalnak. A vérbeli angol abszurd humor szerelmeseinek kötelező irodalom.

A fent említett mestereken túl a Terry Pratchettel is együtt dolgozó Neil Gaiman sci-fi képregénye, a Sandman, az álmok fejedelme harmadik része arathat osztatlan elismerést, ha a fa alá kerül. Ezenfelül érdemes megemlíteni a legendás Szép új világ írójának, Aldous Huxleynek másik remekművét, A vak Sámsont.