Viharfelhők gyülekeznek a közép-európai térség fölött?

Mindenképpen hozott újdonságokat a lisszaboni NATO-csúcs, azonban az új stratégiai koncepció több területtel nem foglalkozik és megmarad az általánosságok szintjén – hangsúlyozták szakértők a Magyar Külügyi Intézet hétfői kerekasztal-beszélgetésén. A téma hozzáértői úgy látják, a NATO–orosz közeledés pozitív fejlemény, de katonai szempontból az új alapkoncepció eléggé hiányos.

Törő Csaba, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa a NATO-csúcs kapcsán elmondta, hogy nem egy szokásos közös nyilatkozatot fogadtak el, mert megszületett az a stratégiai koncepció, amelyre már korábban is egyre fokozottabb figyelem irányult. Stratégiai koncepció legutóbb 1999-ben készült, amely természetesen nem felelt meg a mai viszonyoknak – tette hozzá. A mostanit más helyzetek előzték meg, és a kor szavára is hallgatva részben nyitott diskurzus során alakították ki – hangsúlyozta a szakértő. Véleménye szerint az elfogadott koncepció kellően hivatalos és konkrét kapaszkodókat is kínál.

Törő: A fenyegetések teljes spektrumát figyelembe veszik

Törő rámutatott arra, a koncepció legfontosabb szempontja, hogy a NATO a kollektív biztonság és védelem megingathatatlan sarokköve. Az új koncepcióban iránymutatást kellett adni a nem hagyományos fenyegetések ügyében is (terrorizmus, kibertámadások) – tette hozzá. Erre természetesen nagy igény volt a tagállamokban az elmúlt húsz év biztonságpolitikai kihívásai miatt – mondta Törő. „A fenyegetés teljes spektrumára kíván választ adni a koncepció, köztük a távközlési támadások is helyet kaptak az új dokumentumban.”

A tudományos főmunkatárs úgy látja, a NATO-nak továbbra is készen kell állnia az elrettentésre a kollektív védelem alapján. „Ha a NATO nem lesz képes többek között az afganisztáni misszió sikeres végrehajtására, akkor a léte kérdőjeleződik meg” – utalt egyes véleményekre a külügyi intézet munkatársa. Belefoglalták a dokumentumba a válsághelyzetekre való felkészülést és gyakorlatot is – mutatott rá Törő. A NATO nukleáris arzenáljáról kijelentette, hogy amíg nukleáris fegyverek léteznek a világban, addig megtartja ezeket az eszközöket.

Nyit a világ felé a NATO

Varga Gergely, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének munkatársa a NATO világban betöltött szerepéről elmondta, hogy az a védelemre, az elrettentésre és a kooperációra épül az új koncepció alapján. Az egész dokumentumban a fegyverzetkorlátozás és -leszerelés hangsúlyosabban szerepel, ami a világ felé való nyitást támasztja alá – tette hozzá. Ez illeszkedik a Barack Obama amerikai elnök által elindított programhoz – húzta alá Varga. A legnagyobb figyelmet a NATO–orosz kapcsolatok kapták, szerencsére jó értelemben – vélte a szakértő.

Varga szerint a NATO–orosz viszony újabb minőségi szintre lépett, egyértelműen pozitív esemény volt a lisszaboni csúcs, de stratégiai áttörésről nem lehet beszélni. A szakértő úgy látja, Moszkvában örömmel fogadták, hogy a bővítés egyelőre lekerült a napirendről. Varga arról is szólt, hogy az északi-sarki területeket érintő visszafogottság is az orosz szempont elfogadását jelentette. „Moszkvában problémásnak tekintik, hogy a dokumentum néven nevezi, hogy az európai nukleáris fegyverek kivonása csak paritás alapján lehetséges.”

Kell-e aggódnunk?

A szakértő szerint Lisszabonban zöld jelzést adtak arra, hogy NATO–orosz együttműködési lehetőség jöjjön létre rakétavédelmi kérdésekben. Afganisztán kapcsán is közeledtek az álláspontok, amit bizonyít, hogy Oroszország felől is lesz egy utánpótlási vonal. „Fontos mérföldkő volt a csúcs, az elmúlt egy-másfél évben elindult enyhülés betetőzése.” Varga a NATO–EU viszony kapcsán elmondta, hogy a civil válságkezelés továbbra is az unió tevékenységi körébe tartozik majd, áttörés nem történt a két fél viszonyában. Közép-Európa számára aggodalomra okot adó fejlemény az, hogy az angol–francia biztonsági megállapodás miatt az egyéni tagállami kezdeményezések kívül eshetnek az európai biztonsági struktúrákon – hangsúlyozta a kutató. A másik ilyen együttműködési forma a német–francia–orosz megállapodás, amely arra irányul, hogy a nemzetközi szereplőket megkerülve Németország Oroszországgal szorosabb kapcsolatot építsen ki – vélte Varga.

Szenes: Befejezetlen mű született

Katonai szempontból ez egy befejezetlen dokumentum – vélekedett a hetedik stratégiai koncepcióról Szenes Zoltán, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatója, volt vezérkari főnök. Nem kétséges, hogy a NATO egy paradigmaváltás korszakában van, amit bizonyít, hogy olyan vélemények is fölmerültek, miszerint Izrael is legyen a szervezet tagja – tette hozzá. Szenes szerint a szövetség nem jutott el addig, hogy mit kellene csinálni a katonai képességfejlesztés területén. Ebből fakadóan Lisszabonhoz úgy ért el a szövetség, hogy nem tudják, az új típusú fenyegetések hogyan transzformálhatók át a konkrét védelmi tervezéshez – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, jövő év végéig át kell vizsgálni a NATO hagyományos és nukleáris fegyvernemeinek arányát. Nem jutottak kompromisszumra az erőforrások felhasználásáról sem, ami azt is jelenti, hogy a problémákat átnyomja nemzeti szintre – mutatott rá az egyetemi oktató. „Összességében azt látom, hogy a katonai feltételek és lehetőségek megfogalmazása még a jövő kérdése” – vélte Szenes.

Nem kell többet fizetnünk

A NATO-nak nincsen ellenségképe, mivel 1992-től az egykori Varsói Szerződés országai részt vesznek a szervezetben – hangsúlyozta Szenes. A szervezetben azzal számolnak, hogy Afganisztánban félmillió katonára lenne szükség a rend helyreállítására, de ezt csak a helyi erőkkel kiegészítve lehet végrehajtani – mondta a volt vezérkari főnök. „Nem lehet katonailag megoldani az afgán helyzetet, a civilek bevonásával lehet csak eredményeket elérni.”

Magyarország 2002-ig folyamatosan emelte katonai költségvetését, de a konvergenciaprogram nagy áldozata lett ez a terület – mutatott rá a katonai szakértő. „Mindig oda jutunk, hogy a nemzeteknek többet kellene befizetnie, de ezt mindig a szőnyeg alá söprik. Magyarország szempontjából azért jó az új koncepció, mert nem kell többet fizetnünk a szervezetnek” – tette hozzá. Az erőforrás-gazdálkodást ezért nem tudják megreformálni – összegzett Szenes.

Irak a példa

Wagner Péter, a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa Afganisztán kapcsán elmondta, Barack Obama megválasztásával új politika kezdődött, amely létszámnöveléssel és új, felkelésellenes lépésekkel indult. Ez a stratégia az iraki, viszonylag sikeres rendteremtés adaptációja alapján működik – tette hozzá. Wagner kijelentette, hogy az afgán védelmi erők létszáma felfutott, de a civil jelenlét egyelőre kevés. A lisszaboni csúcson a kudarcos hangulattal kellett megküzdeni – hangsúlyozta a szakértő.

Wagner szerint a legfontosabb döntés az volt, hogy az átmenetre helyezték a hangsúlyt. A tervek szerint 2014 végére minden tartományban az afgán erők fognak felelni a biztonságért – tette hozzá. Afgán vonatkozású az oroszokkal megkötött megállapodás is – mutatott rá Wagner. A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, az északi utánpótlási útvonal kiépítésének a terve mindenképp újdonság volt a csúcson. Wagner a magyar vállalásokról elmondta, hogy három helikopterrel fogjuk növelni az ISAF-ot (NATO vezetésű nemzetközi stabilizációs haderő Afganisztánban).