Az Audi győri gyárának bővítéséhez 11,2 milliárd forint, az Opel szentgotthárdi beruházásához pedig 5,5 milliárd forint állami támogatás kap. Az Audi 900 millió eurós beruházást, míg az Opel 450 milliós fejlesztést hajt végre a következő években. Matolcsy hozzátette: az Audi jelen értéken számított 11,2 milliárd forintos támogatása munkahelyenként hatmillió forint támogatást jelent. A beruházás három év alatt térül meg.
Az Opel 5,5 milliárdos támogatása munkahelyenként 6,8 millió forintot tesz ki, és öt év alatt térül meg. Elmondta még: a két óriásberuházás 2634 munkahelyet hoz létre közvetlenül, közvetve a beszállításokkal együtt pedig 17 500 munkahely jön létre Magyarországon. A minisztérium tavaly szeptemberben még arról tájékoztatott, hogy az Opel fejlesztése 7,5 milliárd forintos állami támogatással valósul meg. Arról, hogy miért csökkent az összeg, Matolcsy azt mondta: „mert jól tárgyaltunk”.
A nemzetgazdasági miniszter kitért arra is, hogy e két beruházás a Mercedes kecskeméti beruházásával együtt „2 százalék GDP-többletet eredményez”; a termelés beindulásával a járműipar a teljes magyar export 16-18 százalékát adja. A miniszter úgy fogalmazott: a kormány döntésével hosszú és sikeres tárgyalássorozat végére került pont. Kifejtette: a kabinet döntése azt jelenti, hogy a két beruházás támogatásával a magyar munkavállalókat támogatja.
A kormány továbbra is tartja azt az irányvonalat, hogy nagyságrendileg több beruházási támogatást kell adni a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak – tette hozzá azzal, hogy idén az összes kormányzati támogatási forrás 75 százalékát kapták a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások, 25 százalékát pedig a külföldi tulajdonosi részvétellel működő társaságok.
Matolcsy felhívta a figyelmet, hogy mind a két beruházás esetében legalább 12-15 éves működésre számítanak. Kijelentette: a beruházások az állam és az ország szempontjából többszörösen megtérülnek. A miniszter megállapította, Magyarország a térségi autóipari versenyben előrelép és a lengyelországi termelési szintet „hozza be” e két beruházással.
Magyarország számára jelképes a járműipar, azon belül a motorgyártás, mert „a térség motorja, a közép-európai térség legjobb üzleti környezetét kínáló országa szeretnénk lenni” – emelte ki. Kérdésre válaszolva Matolcsy György elmondta: a kormány szerdai döntése a közvetlen költségvetési pénzügyi támogatásra szorítkozott. Annyit mondott még, hogy a Győrt elkerülő út építése, amely nem része a támogatási csomagnak, felgyorsul az Audi-beruházás révén.
Egy, a gyógyszerkasszát érintő kérdésre megismételte: a kormány eredeti célja nem változott, amely szerint 120 milliárd forintot kíván megtakarítani ezen a területen. Az egész rendszert meg kell reformálni – mondta a miniszter.
Tárgyaltak a konvergenciaprogramról
A kormány szerdai ülésén megtárgyalta a konvergenciaprogram első tervezetét – közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kabinet ülését követően. Kijelentette: a kormány a programról további belső egyeztetéseket rendelt el, végső olvasatban április 13-án tárgyal róla. A kabinet az Európai Bizottságnak április 15-én küldi meg a dokumentumot – erősítette meg. Matolcsy még hozzátette, a magyar konvergenciaprogram a Széll Kálmán-terven alapul.
Mint hangsúlyozta, a Széll Kálmán Tervben fektették le Magyarország államadósság csökkentő programját, amely gazdaságpolitika középpontjában áll, az adósságot pedig strukturális reformokkal lehet csökkenteni. A konvergenciaprogramban rögzített strukturális reformok megvalósításával elérik a Széll Kálmán Tervben célul kitűzött 65-70 százalékos GDP arányos államadósságot 2014 végére – húzta alá.
Emlékeztetett, hogy valamennyi uniós tagállamnak készíteni kell egy, a gazdaságpolitika és a gazdasági pálya előrejelzését bemutató programot, amelyet az eurózóna országaiban stabilitási, az eurózónán kívüli tagállamokban pedig konvergencia-, közeledési program néven „fut”.
(MTI)
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péterék közleményt adtak ki
