A Universidad de Chile munkatársa, Diego Salazar által vezetett kutatócsoport az észak-chilei Taltal nevű tengerparti város mellett bukkant rá a negyven méter hosszú földárokra. A bányát a terület első lakói, a Huentelauquen népcsoport tagjai ásták ki, akik kövek, csonthangszerek és valószínűleg ruhák, valamint testük festéséhez használták fel a kitermelt vas-oxidot.
A Current Anthropology júniusi számában megjelent cikk szerint a munkálatok időhossza és kiterjedése jól illusztrálja az ősemberek kultúrájának meglepő összetettségét. „Ebből kiderül, hogy a bányászat egy olyan intenzív munkát igénylő tevékenység volt, amelyhez speciális technikai tudásra és bizonyos szintű, generációról generációra öröklődő szociális együttműködésre volt szükség” – idézte a szakembereket az EurekAlert című tudományos portál.
A becslések szerint nagyjából 700 köbméter, vagyis kétezer tonna kőzetet távolítottak el a bányából. A helyszínen talált faszénen és kagylóvázakon végzett karbon kormeghatározás szerint a bányát 12 ezer évvel ezelőtt kezdték használni, egészen 10 500 évvel ezelőttig működött, majd 4300 éve ismét használták. A kutatók ezenkívül a bánya legelső használói által hátrahagyott több mint 500 kőkalapácsot is találtak.
„A bánya folyamatos, több mint egy évezredes használata azt mutatja, hogy a lelőhelyre és a vas-oxid sajátosságaira vonatkozó ismeretek, valamint a kitermeléshez és az ásványi anyagok felhasználásához szükséges technikai tudás generációról generációra öröklődött a Huentelauquen nép körében, akik ezzel megszilárdították a bányászat ma ismert első alapjait Amerikában” – írták a kutatók. A mostani felfedezést megelőzően egy 4500 éve megnyitott és két évezreden át használt észak-amerikai rézbányáról vélték úgy, hogy az amerikai kontinens legöregebb bányája.
(MTI)
origo.hu
Elütöttek egy nőt Szegeden, súlyos állapotban van
