A görögök immár az afrikai szint alatt vannak

Mélyen a befektetésre már nem ajánlott, „bóvli” adósosztályzati kategóriába – egyes afrikai fejlődő gazdaságoknál is gyengébb szintre – süllyesztette hétfőn az euróövezeti tag Görögország kockázati besorolásait a Standard&Poor’s, arra a véleményére hivatkozva, hogy az EU-val szembeni görög kötelezettségek várható lejárati meghosszabbításának terhein valószínűleg a kereskedelmi hitelezőknek is osztozniuk kell majd.

A világ legnagyobb hitelminősítőjének hétfői londoni bejelentése szerint a hosszú futamidejű görög államadósság besorolása az eddigi „BB mínusz”-ról – a köztes „B plusz” kihagyásával – „B”-re, a rövid lejáratú szuverén adósságok osztályzata „B”-ről a már rendkívüli befektetői kockázatokra figyelmeztető „C” szintre romlik.

A Standard&Poor’s mindkét osztályzatot további leminősítés valószínűségére utaló negatív figyelőlistán hagyta. A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni befektetési részlege az S&P hétfői bejelentése után kiadott első gyorselemzésében kiemelte, hogy a hosszú futamidejű görög adósságok „B” besorolása rosszabb például Szenegál, Angola, Nigéria és Zambia osztályzatainál, ezekre az országokra a Standard&Poor’s ugyanis „B plusz” besorolást tart érvényben.

Öt fokozattal gyengébbek nálunk a görögök

Az új hosszú futamú görög adósbesorolás öt fokozattal gyengébb az S&P által Magyarországra érvényben tartott, közepes befektetői „BBB mínusz” osztályzatnál. Jelenleg Görögország az egyetlen euróövezeti tagállam, amelynek befektetésre nem ajánlott adósbesorolásai vannak a nemzetközi hitelminősítőknél. Az S&P azonban a hétfői leminősítés után a nagy hitelminősítők közül a leggyengébb osztályzatokat tartja érvényben Görögországra. A rövid futamidejű görög államadósság „C” besorolása egész Európában a legrosszabb szuverén adóskockázati osztályzat.

A leminősítéshez fűzött részletes indoklásában a Standard&Poor’s kiemelte: szerinte a fő hivatalos euróövezeti hitelezők mindinkább hajlanak a Görögországnak kétoldalú alapon nyújtott nyolcvanmilliárd eurós hitelhányad törlesztési lejáratainak meghosszabbítására. Az elemzés szerint az S&P azt valószínűsíti, hogy az euróövezeti hitelező kormányok kérni fogják a kereskedelmi hitelezőket is a velük szembeni görög kötelezettségek lejáratainak hasonló kiterjesztésére. A Standard&Poor’s szerint megnövekedett annak a kockázata is, hogy Görögország maga tesz lépéseket a kereskedelmi hitelezőkkel szembeni törlesztési feltételeinek átrendezésére, márpedig az S&P szuverén besorolási kritériumai alapján a kereskedelmi adósságok átütemezése „általában törlesztési leállásnak felel meg” – áll az elemzésben.

Rekordon a kockázat mértéke

Már az S&P-leminősítés előtt rekordra emelkedett Londonban a görög államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása, miután az előző napokban hírek terjedtek el arról, hogy a súlyos költségvetési és adóssággondoktól gyötört Görögország esetleg kiléphet az euróövezetből. Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a görög szuverén kötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja a hétfői londoni kereskedésben – most először – átlépte a másfél ezer bázispontot. A jelenlegi görög CDS-árazás azt jelenti, hogy a görög államadósság-törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja középárfolyamon immár több mint másfél millió euró minden tízmillió euró görög államadósság után az irányadó ötéves futamidőre.

A CMA számítási modellje szerint a Londonban hétfőn kialakult görög CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac jelenleg csaknem hetvenszázalékos halmozott valószínűséggel árazza Görögország mint államadós törlesztésképtelenné válását ötéves távlatban. A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak.

Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, annál nagyobbnak tekintik a piaci szereplők az adott szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának halmozott távlati rizikóját. A hétfői görög CDS-árazások például azt mutatják, hogy a piac Görögországot most több mint hatszor kockázatosabb adósnak tartja Magyarországnál, hétfőn ugyanis 236 bázispont – tízmillió euró magyar államadósságra 236 ezer euró – környékén mozgott Londonban a magyar CDS-díjszabás.

(MTI)