Az idén 14. alkalommal megtartott emlékünnepséget a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége, a Coexistentia-Együttélés politikai mozgalom, valamint a helyi szervek rendezték közösen. Az ünnepségen elhangzott beszédek méltatták Esterházy János személyiségét és életművét. A megemlékezés alkalmával a csehországi magyar szervezetek, valamint a szlovákiai és a magyarországi magyarok, a prágai magyar nagykövetség képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el a mírovi egykori rabtemetőben lévő jelképes síremléknél.
A megemlékezésen a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) is képviseltette magát Csáky Pál, elnökségi tag, volt pártelnök személyében. A mírovi emlékünnepséget megelőzően Olmützben a Szent Vencel-székesegyházban katolikus szentmisét mutattak be Esterházy János tiszteletére, amelyet Zsidó János esperes-plébános és Frantisek Lízna jezsuita szerzetes közösen celebrált. Lízna, aki a szocialista rendszer idején aláírta a Charta 77 ellenzéki felhívást, Esterházyhoz hasonlóan maga is politikai fogoly volt Mírovban.
– A cseh- és morvaországi magyarok a magukénak vallják Esterházy Jánost, emlékét ápoljuk és őrizzük; példa erre a mírovi emlékmű felállítása is – mondta az MTI tudósítójának Rákóczi Anna, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének elnöke. Esterházy Jánost a II. világháború után letartóztatták, majd a csehszlovák hatóságok átadták a szovjet titkosszolgálatnak.
A várbörtönben halt meg
A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte a vád szerint a fasizmussal való együttműködésért. A szovjet hatóságok 1949-ben visszaadták Esterházyt a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglani büntetést kapott. Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították be a szovjet fogságban eltöltött időt. A súlyosan beteg Esterházy a mírovi várbörtönben halt meg 1957. március 8-án.
Mivel 2007 őszig nem volt köztudott, hol van eltemetve, illetve hová kerültek hamvai, a csehországi magyarok 1998-ban magyarországi segítséggel jelképes síremléket állítottak neki a helyi rabtemetőben.
Mírov község is törődik a Csehország területén álló egyetlen Esterházy-emlékművel. A budapesti székhelyű Esterházy János-emlékbizottság és a Rákóczi Szövetség ezért 2007-ben Esterházy János Emlékérmet adományozott Mírovnak. Cseh történészek – az Esterházy család kérésének eleget téve – kiderítették, hogy a morvaországi Mírov várbörtönben 1957-ben elhunyt Esterházy János urnája a prágai Motol nevű köztemető közös sírjában található. Ezt a síremléket idén áprilisban tett hivatalos csehországi látogatása során Schmitt Pál köztársasági elnök is megkoszorúzta.
A csehországi magyarok a motoli emlékhelyen Esterházy-táblát szeretnének elhelyezni, de a cseh hatóságok nem hivatalosan jelezték: ehhez nem adják beleegyezésüket. Esterházy Jánost eddig ugyanis Szlovákia és Csehország nem volt hajlandó rehabilitálni, így a néhai politikust papíron továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván.
(MTI)
origo.hu
Elütöttek egy nőt Szegeden, súlyos állapotban van
