Lakatos Andor, a kalocsai érseki levéltár igazgatója a könyvbemutatón elmondta: 60 éve ezen a napon tartóztatták le a kalocsai érseket, az akcióban 47-en vettek részt. Öt évvel később majdnem ugyanaznap, május 19-én engedték ki a börtönből Grősz Józsefet – tette hozzá. Utalt arra, hogy Kalocsán a sétálóutcában lévő Grősz József-szobor talapzatára a név mellé odavésték a város védelmezője titulust. A kalocsai érsek naplójából kiderül, hogy 1945-ben segített a szovjet katonák ellátásában, ugyanakkor felszólalt túlkapásaik ellen – emlékeztetett.
A levéltár-igazgató „szerethető főpásztorként” is említette Grősz Józsefet, aki gyalog járta a várost, beült a templomok hátsó padjaiba, szóba állt az utcán az emberekkel, és fűzfasípot faragott a gyermekeknek. A börtönből való szabadulása után nehéz döntések várták, de a pártállami hatalmat kiszolgáló békepapi mozgalom terjedését sikerrel megakadályozta egyházmegyéjében, ahogy az ügynöki beszervezések is többször kudarcba fulladtak érseksége alatt.
Szabó Csaba, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese rámutatott: Grősz József „emberpróbáló időszakban” lett egyházi vezető. Először a szombathelyi egyházmegyét húzta ki a csődből püspökként, majd 1943-ban nevezték ki kalocsai érseknek; ekkoriban menekültek a bukovinai székelyek Bácskán keresztül az egyházmegye területére. Mindszenty József esztergomi érsek 1948 végi letartóztatása után két és fél évig ő lett a magyar katolikus egyház vezetője. A katolikus egyház dacolt a kommunista hatalom nyomásával, pedig a szerzeteseket is ekkor börtönözték be. 1951-ben megszállták palotáját és letartóztatták – mondta a történész.
Mint Szabó Csaba fogalmazott, Grősz József eljátszotta azt a szerepet, amit a hatalom elvárt tőle a koncepciós perben úgy, hogy azzal senkinek nem ártott. A bírósági eljárás során nem tudta, milyen ítélet vár rá, még a halálbüntetés is szóba jöhetett. A Grősz-per 27 mellékperében csaknem 30 embert ítéltek halálra, 17 ítéletet végre is hajtottak – hívta fel a figyelmet. A 70 oldalas bevezető tanulmány után 928 lábjegyzettel ellátott dokumentumgyűjtemény szerepel – közölte. Megemlítette, hogy Mikós Imréhez, az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) „hírhedt vezetőjéhez” korábban három éven keresztül együtt jártak a szerzővel interjúkat készíteni, ezek a tapasztalatok érezhetők a könyvön, mégpedig a történeti forrásokban szereplőkhöz való empatikus hozzáállásban.
Kálmán Peregrin azt mondta: az ÁEH felállítására és a Grősz-perre 1951-ben azért volt szükség, mert nem váltotta be a kommunista hatalom reményeit az állam és a katolikus egyház között létrejött 1950-es megállapodás. A kötet célja, hogy a kutatók „lássák együtt a természetest és a természetfölöttit” – hangsúlyozta. A könyvet csütörtökön Kalocsán is bemutatják a közönségnek.
(MTI)
origo.hu
Busz és autó ütközött Lajosmizsénél
